Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kiszely Gyula: A szélfrissítő acélgyártás története Magyarországon

navehetetlenségét. Ez a következtetés is téves volt és mutatja a tájékozatlanságot. Rhonic részletes ismertetésénél látni fogjuk, hogy a megszüntetésnek nem ez volt az oka. A lap arról nem ir, hogy a magániparban még a kisérletiberendezésig sem sem jutottak el, tehát sokkal hátrább vannak, mint az állami ipar. Az "Egyetértés" szerint a hazai finomitó magángyárak hátramaradásának az oka abban is rejlik, hogy az érdekeiket illetékes helyen nem tudják érvényesiteni, nem képesek olyan testületet alkotni, mely szervezeténél fogva elég tekintéllyel bir, s a felső köröknél érdekeit képviselhesse. Ebből a magyarázatból ismét csak az állapitható meg, hogy a magánvasmüveknek ok kellett a késedelmes acélgyártás bevezetésének magyarázatához. 27

/ Ezt a tényt állapította meg egyébként Pech Antal is. Ugyanakkor a kincstári vasmüvekben folytak az acélgyártási kísérletek, s ezeknek az eredményei alapján kezdődött meg az acélgyártásra való áttérés a magánvállalatoknál. Végeredményben tehát megállapíthatjuk, hogy a magyarországi acélgyártás bevezetésében a késedelmet - egyéb gátló körülményeket nem tekintve - a magánipar részéről (Resica kivételével) - a vállalkozó szellem hiánya, a kincstári vasmüveknél pedig az anyagi fedezet hiánya, a felsőbb hatóságok részvétlensége és késlekedő intézkedései okozták. 28

/ Meg kell említenünk, hogy a 70-es években a monarchia másik felét alkotó Ausztriában teljesen hasonló jelenségek mutatkoztak a singyártásban. 2

^/ A szélfri'ssitő acélgyártás. A nyersvas finomitása hosszú századokon át a frissítés utján történt. A frissítés elve az volt, hogy a vas széntartalmát oxigén hatására részben elégették, s igy csökkentették. Ezt a müveletet ugy hajtották végre, hogy az oxigént tartalmazó levegőt rávezették a megolvadt vasra. Frissítésnél nyitott tűzhelyet a lkai máztak, melynek a szélére helyezték a finomítandó faszénnel hevített nyersvasat és azt egy szemben lévő fujtató segítségével apránként beolvasztották. A finomításnak ez a módja korántsem volt tökéletes. Már a XVU. század közepén nyomára akadunk egy angol szabadalmi iratnak, mely szerint a nyersvas finomitása kőszén segítségével is elvégezhető. Ez a szabadalom ugy látszik nem valósult meg,mert az első kőszénnel táplált lángkemence feltalálójának C o r t Henriket tekintik, aki 1784-ben kért szabadalmat az úgynevezett kavaró eljárásra. A kavaró finomítás