Technikatörténeti szemle 3. (1964)

SZEMLE - Vajda Pál: A magyar hídépítés (Kiss László)

württembergi helynévelemző tanulmánya, amely "a vár és malom kezdettől fogva való összetartozása" mellett érvel. A kolostori és uri malom problematikáját tehát nem érinti Luckhurst munkája, dokumentatív értéke viszont vitathatatlan. ( E.W. ) DR. VAJDA PÁL: A MAGYAR HÍDÉPÍTÉS Figyelemre méltó technikatörténeti ismertető füzetet jelentetett meg a Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportja a "Magyar hidak - Magyar Hidépitők - A hidépités magyar úttörői" c. összeállításban. Szerzője az ismert technikatörténész rövidre fogott összefoglalást nyújt benne a magyar hidépités fejlődéséről. A magyar történelem első századaitól kiinduló és napjaink hidépitő alkotásáig terjedő tömör szöveges ismertetést Ízléses elrendezésben számos kép és illusztráció teszi szemléletessé. Ezek összességükben, mint egy kis kiállítás a maga látogatóját, végigvezetik az olvasót a magyar hidépités történetének útján. Az első magyarországi hidakra és átkelőhelyekre utaló nyelvemlékekkel és a hidvámokat említő Írásos forrásokkal kezdődő ismertetés összefoglalja a legrégibb fahídjainkra vonatkozó ismereteinket. Képen is bemutatja az Aranyos Patak feletti hires tordai fahidat, amelyet méltán tartanak a korabeli feljegyzések "Erdély remek alkotmányának". Az ismertetés a kőhidak emlékeinek felidézésével folytatódik, köztük találjuk Magyarország jelenleg legértékesebb hidmüemlékének, a hortobágyi kilenclyuku boltozott kő h i d -nak képét is. A Duna és Tisza felett épült hajőhidakról sem feledkezve el, vezet a szerző a vashidak történetéig. A világviszonylatot érintő fejlődés-vázlatból megtudjuk, hogy a teljes egészében fémből készült hidak gondolatát elsőként magyar ember, Faustus Verantius, csanádi püspök 1616-ban Velencében megjelent müve vetette fel. Ő tekinthető tehát a vizszintes pályatáblával készített vas-