Technikatörténeti szemle 3. (1964)

SZEMLE - Jenei K.–Szilágyi G.–Várkonyi Gy.: Orion 1913–1963. (Szász Zoltán)

ORION 1913-1963 (Az ORION Rádiá és Villamossági Vállalat története) írták: Jenéi Károly, Szilágyi Gábor, Várkonyi György Budapest 1963, 137 1. A magyar iparfejlődés egyik - közismert - jellemző vonása, hogy csak azok az iparágak tudtak a piacgazdálkodás rendszerében nemzetközi jelentőségre szert tenni, amelyek számottevő technikai vagy technológiai újitások bevezetésével, vagy valamilyen vonatkozásban a műszaki "világszínvonal" diktálásával, illetve befolyásolásával nyitották meg a világpiacot termékeik számára. Az elektromos-ipar és ezen belül főként a híradástechnika terén hazánk jelentős szerepet játszott. Az ORION háromfejes emblémája - túlzás nélkül állitható - világfogalom. Ezt a gyárat 1913-ban Magyar Wolframlámpagyár néven alapította Kremeneczky János, akinek már működött hasonló vállalata Bécsben. A Váci-uton felépülő gyárnak olyan egészséges ellenféllel kellett felvennie a versenyt, mint az Egyesült Izzó. A harc eredményeként az Izzó egy ideig érdekeltséget vállalt a részvénytársaságban, de ez 4 és fél év múlva megszűnt. Az éles versenynek köszönhető, hogy a gazdasági válságok időszakában a gyár kibóvitette termelési profilját. 1925-ben a rádiócsövek, 1926-ban a csepeli adó felépültét követően a rádiókészülékek gyártását indította meg. Itt is azonnal éles harc kezdődött. Az Egyesült Izzó, a Philips, a Siemens és az ORION gyárak konkurrenciaharcát az csökkentette, hogy 1928-ban a 20 kW-os lakihegyi adó elkészültével a vételi lehetőség az egész országra kiterjedt. Ezen a konjunkturaalapon az ORION már 1930-ra felfuttatta termelését, s még ez évben megindult az export is. A gyár számára ujabb, kedvező lökést adott az Egyesült Izzó, amikor a Kremeneczky féle bécsi testvérvállalatot megszervezve, ellenőrzése alá vonta az ORIONt. így az ORION a Tungsram nagy csőfogyasztója lett, ennek fejében viszont bejutott mindazokra a piacokra, amelyeken az Egyesült Izzó szerepet játszott.