Technikatörténeti szemle 3. (1964)

SZEMLE - Vajda Pál: 75 éves az indukciós váltakozóáramú fogyasztásmérő

egy olyan készüléket, amely a munkamennyiséget mérte, 1889-ben hozta forgalom­ba a Ganz gyár Bláthy Ottó Titusz szabadalma alapján. " A váltakozóáramú fogyasztásmérés alapja egy forgó tárcsa és ennek ke­rületén két elektromágnes. Ezek egyike a terheléssel van sorbakapcsolva, mig a másikat a hálózat­ról párhuzamosan leágaztatott feszültséggel gerjesztik. A készülék akkor működik pontosan, ha a terhelő árammal gerjesztett mágnes mágneses tere a hálózati fe­szültséghez képest fázisban 90°-ra el van tolva. Bláthy a mágnesek szellemes tér­beli elrendezésével elérte, hogy a hálózati feszültséggel gerjesztett mágnes fluxu­sának csak kisebb része hatol át a forgó tárcsán, mig a nagyobb rész mágneses mellékzáron át záródott. Ennek folytán a tárcsát metsző fluxus fázishelyzetét ugy lehetett szabályozni, hogy fázisban már pontosan vagy elenyésző tűréssel 90^-ra legyen az áram mágneses teréhez képest eltolva. 6/ Stumpner megállapítása szerint a Bláthy-féle árammérő elektromos vi­szonyai olyan szerencsésen voltak megválasztva, hogy az áram sikja a feszültség síkjához viszonyitva kb. 90°kal volt elfordítva, ami előfeltétele annak, hogy az in­dukciós árammérő függetlenül a fáziseltolódástól a tiszta wattórákat mutassa. Az egyéb készülékek (pl. Hűmmel, Hartmann és Braun) ezt a feladatot nem tudták 7/ megoldani. ' 1912-ben - hosszú kutatómunka után - jelent meg Bláthy újabb konstruk­ciója, a "B-l" tipus. 8/ Az új fogyasztásmérő átütő sikert aratott mind bel-, mind külföldön. Terjedelme lényegesen csökken, súlya az 1889-ben megjelent wattóra számláló 25 kg-jával szemben mindössze 2, 6 kg volt, 50 °/o-os túlterhelést is el­birt, mérési pontosság tekintetében pedig világviszonylatban az első helyen állt. Ebben az időben a fogyasztásmérők általános hiányossága az volt, hogy a hálózati ingadozással változott mérési pontosságuk, vagyis a fogyasztásmérő csak egyetlen hálózati feszültségen mért pontosan. Ezt a hibát Bláthy azzal küszöbölte ki, hogy a feszültségmágnesben a mágneses indukciót növelte a mágnezesési görbe könyökén túl. Ennek következtében a feszültségkör mágneses fluxusa csaknem ará­nyosan váltakozik a gerjesztő feszültséggel. A mérési hiba tehát a feszültség inga­dozásától függetlenné vált. Hasonló módon lehetett a mérési hibának a hálózati frekvenciától nagymértékben való függetlenitését elérni. 9 / Az új fogyasztásmérő

Next

/
Thumbnails
Contents