Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Opitz László: A fogaskerék vázlatos fejlődéstörténete és a magyar mérnökök alkotómunkája a fogaskerékprofil kialakításában

Or. Vidéky volt az első, aki elméleti és kísérleti vizsgálatainak ered­ményeként az evolvens fogfelületek érintkezésénél fellépő nyomófeszültség kiszá­mítására a Hertz egyenleteket alkalmazta, a ma is használatos, felületi feszült­ségre számított fogaskerékméretezést elindította és a feszültség változását a kapcsolóvonal mentén felrajzolta. Korszakalkotó kezdeményezését 1908-ban az osztrák mérnökegylet folyóiratában ismertette^ Ebben a német nyelvfl tanul­mányában fektette le a fogaskerék számítás alapjait és a fogdeformáció itt közölt számitásmódjával az evolvens fogaskerekek későbbi profilmodifikációjának (lenye­sés) elméleti alapjait teremtette meg. A Művelődésügyi Minisztérium Miiszaki Emlékeket Nyilvántartó ésGyúj­tó Csoportja felkérte dr. Vidéky Emil professzort, hogy állítsa össze vázlatosan a 27 / fogaskerék kialakulására vonatkozó történeti adatokat az I. világháborúig '. Az érdekes történeti adatokat tartalmazó, dr. Vidéky által sajátkezűleg javított és a­láírt, gépelt kézirat szószerinti szövege posthumus közleményként megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiben. A kéziratban dr. Vidéky többek között leírja, hogyan jött rá az 1902-1903 évben a fogevolvens profiljának határolási szükségességére, amit akkor tulkapcsolásnak, ütközésnek, később interferenciának, másszőval alámetszésnek neveztek. Bär a XX. sz. elején elterjedt lefejtő megmunkálás felhívta a figyelmet az alámetszés kérdésére, de dr. Vidéky volt az első, aki azt helyesen felismerte és foglalkozott 28 / a fogazáshelyesbités alapelveivel ' . Erre utal Max Maag, a fogaskerékgyártás szaktekintélye dr. Vidékyhez irt 1926. nov. 24-i keleti levelében 29 /. A Ganz Vagon és Gépgyárban dolgozta kl dr. .Vidéky a Hungária-fogazás néven ismert, a mai értelemben állandó fejhézagu, általános evolvens fogazatra vo­natkozó, az involut függvényre alapozott uj számítási eljárást és fogazási rendsze­rét. A jő üzemi tulajdonságokkal rendelkező, Hungária-fogazás számítással ké­szült Ganz fogaskerekekkel nagy sikere volt, de a rendszeréről csak évek múlva, 1933-ban adta ki dr. Vidéky legelső pubUkációját angol nyelven 30 /. A fogaskerékgyártás egyes részterületein megfigyelt tapasztalati ered­mények alapján számos táblázat és szabály született. A sokféle rendszer oka az volt, hogy geometriai úton csupán a fejátmérök összegét tudták egyértelműen meg­határozni, de elosztásukat nem. A külön utakon járó és egyre bonyolultabbá váló elméleti és gyakorlati

Next

/
Thumbnails
Contents