Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Vajda Pál: A magyar repülés története és magyarnyelvű bibliográfiája

learatta a verseny összes babérját és minden díját megnyerte: a gyorsaságit, a kis körét, a kis nyolcasét, a rövid fel- és leszállásét. Zsélyi Aladár, aki időközben a bécsújhelyi pilóta iskolában vizsgát tett, hazajövetele után igen komoly gépet konstruált. De berepülése alkalmával karját törte és 1914. VII. 1 -én tetanuszmérgezésben meghalt. Munkáját Wittmann folytatta, aki a repülésben hamarosan vezető szerephez jutott. 1914 tavaszán európai hírnevet szerzett a Schicht-dijért folytatott klasszikus túrarepülés elsó díjával. A verseny három szakaszból állott: csehországi körrepülés - Aspern-Györ-Budapest és Budapest-Győr-Aspern szakasz. Wittmann Ideje 15

h

50'l8*, a megtett út 1092 km, az átlagsebesség 68,95 km/h volt /l95, 222,259/. Május 22-én Mikuleczky Ferenc Polában vizi-pilótavizsgát tett. Ő volt az első magyar vizsgázott vizi-pilóta. Június 18-án ugyancsak Polában hidroplánjával, utassal 3002 m magasságot ért el. Ez volt az első hitelesített magyar világrekord /222/. A repülőgépipar A magyar repülőgépipar közvetlenül az első világháború előtt születik meg. A Magyar Aero-Szövetség - a sikeres 1912. évi német és 1913-as francia nemzeti gyűjtés analógiájára - 1913-ben nemzeti adakozással akarja a repülőgépipart megteremteni, de ez a terv megbukik. A magyar repülőipar azonban megszületik a Szövetség segítsége nélkül is. 1914 elején létesült az aszódi Lloyd-gyár. A háború kitörésekor tehát két üzem állott rendelkezésre. így a magyar Ipar mindjárt az első hetekben a monarchia hadrakelt serege repülőgép-szükségletének ellátásában részt vett. Az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár (Mare, Uffag) volt az OsztrákMagyar Monarchia legnagyobb repülőgépgyára, s a háború végén már 1800 munkással dolgozott. Szárazföldi gépet és csónaktörzsü" hidroplánt (repülőcsónakot) egyaránt gyártott. Eleinte Lohner-rendszerü kétszárnyúakat, majd Brandenburgrendszerű gépeket. Az utolsó hadiévben 230, illetőleg 240 lóerős Hiero-motorral felszerelt, saját típusú (UC-1, UC-2) gép gyártására rendezkedtek be. Az aszódi Llloyd-gyár Németországból behozott gépek(DFW) szerelésé-