Technikatörténeti szemle 3. (1964)
Endrei Walter: A fonás és szövés termelékenységének alakulása
megfigyelt suojHrvi asszony - effektív gyalogorsós fonás közben - lenkőcből 200 — 215 cm-t, szálból 240 cm-t font percenként. Ez 120 - 129 m/h, 111. 144 m/h sebességnek felel meg mellékidők figyelmen kivül hagyása esetén. 8/ Munka közben, tehát sokszor megszakított müvelet esetén, napi 20 - 21 pászma finom lenfonalról ir, mint jó teljesítményről, ami 2130 - 2240 m-nek felel meg. V Ez a teli esitmény azonban legalább 12 - 14 órás munkára kell, hogy vonatkozzék, mert másutt 15 16 óra alatti 16 pászmáról esik sző. Eszerint az órateljesítmény szálból készült finom fonalra (bizonyára Nm 16-20 körüli érték) 100 - 186 m számitható, de az utóbbi eredményre már azt mondhatják, hogy kiemelkedően jó. Gyapjúra ugyanebben a környezetben lkg/hét teljesítményről hallunk, ami 5-6 napi 12 órájával számítva 10/ 140 - 160 m-t jelent Nm 10 fonalszámot feltételezve. Ezek az adatok Zelenin-ével is egyeznek, aki 1927 körüli orosz értéket ad meg 60 - 120 m/h tartományban. Tekintettel arra, hogy 1200 előtt a fonáselőkészitő müveletek kezdetlegessége - pl. a tiloló, fémtüs kártoló hiánya - miatt nem állt rendelkezésére a fonónak jól rendezett szál (gugyela), a fentiekben ismertetett értékek gyengébb kategóriáival kell számolnunk. Nem valószinü tehát, hogy általában Nm 10-nél finomabb fonalat 80 - 100 m/h sebességnél fontak volna lenből és kenderből, Nm 8 körüli gyapjúfonalat pedig 60 - 80 m/h sebességnél. Ez - csupán nagyságrendi tájékozódásul - Nm 10 fonalra 8-10 g/oó-nak felel meg. A fonőkerék - mely a XII. század során bukkan fel Európában, - termelékenysége legalább megduplázza az orsóval elérhető eredményt, de legalább ugyanolyan széles határok között mozog, mint azé: a nyersanyag, annak előkészítési foka, a kerék szerkezete és a fonónó ügyessége függvényében. E kérdés tisztázásánál már magyar levéltári anyagra is támaszkodhattunk, bár az adatok csak XVII - XVIII. századiak. A legkorábbi hazai forrás egy 1680-87 közötti erdélyi beadványból származik, H/amelyben egy Kiss István nevü örmény kereskedő manufaktúra felállítását javasolja Bornemissza Annának. A javaslat 3. pontja igy szól: "Fonókerekek kívántatnak, annyi amennyi lesznek az fonóinasok mindennap 1 fontot lgen szép vékonyan fonnak. " Ezzel egyezik Blechschmid magyaróvári gyárfelügyelő kalkulációjának értéke 1786-ból, 12 / amely a fonás és motollálás müveletét családonként napi 2 fontban határozza meg, két felnőtt személyt véve alapul a
