Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

MŰSZAKI ÉS IPARI EMLÉKEINK - Vajda Pál: Magyarország első hegesztett vasszerkezetű hídja

Vajda Pál: MAGYARORSZÁG ELSŐ HEGESZTETT VASSZERKEZETŰ HÍDJA. Egy Svájcban megjelent, a hídkatasztrófák és azok tanulságaival foglalkozó könyvben olvasható az a megállapítás, hogy hegesztett hidat első ízben Magyarországon építettek Balatonszemesen, 1926-ban^A 2/ Ez az adat így téves . Az 1920-as évek végén kezdett tért hódítani először Amerikában, majd Európában is a hegesztett vasszerkezetek-építése. Legtöbbnyire a magas építkezések céljaira készültek hegesztett szerkezetek, majd a hidak építésénél is alkalmazni kezdték.' A németek 1930 elején megalkották a magas-építési hegesztett szerkezetekre vonatkozó szabályzatot, majd 1930-ban Münsternél megépült az első európai, 10 méter támaszközű, teljesen hegesztett vasúti acélhídszerkezet, 3 4/ gerinclemezes főtartókkal, süllyesztett pályaszerkezettel ' '. Európa második hegesztett hídja Lengyelországban, Lowicz mellett, a Sludwia folyó felett épült, Buyla varsói tanár tervei szerint. Ez egy 27 méter .. T

._ 5/ támaszközű, hegesztett, alsópályás, rácsos közúti hídszerkezet '. Súlya szegecselve 70 tonna lett volna, hegesztve azonban nem volt több 55 tonnánál. (A megtakarítás 21 %. ) A harmadik a svájci hegesztett szerkezetű Rhone-híd Leuk mellett, 37 6 / méter támaszközzel . A Magyarországon 1931-ben, és nem, ahogyan tévesen még egy magyar szerző is írta, 1926-ban

7

/épült a balatonszemesi felüljáró, Magyarország , 8/ első, Európa negyedik hegesztett hídja