Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Latinák István: A szentgotthárdi kaszagyár

vezetett kossal történik, legalább 80-100 ütéssel ékenként. A leírt módon bevert faék közvetlen szomszédságába újra az acéléket verik be, az így keletkezett üregbe ismét vörösfenyő ék kerül. Az újonnan behelyezett és beásott tölgyfarönkbe is ékelés kerül, ilyenkor csak a fokozott rugalmasság és a fa alap hosszabb élettartama céljából. Kb. 6 hónapi 3 műszakos üzemelés után a 3 cm mély süllyedés következtében szükséges a fenyőfaékelést elvégezni. Az új tuskóba 200 db fenyőfaék kerül,a második ékeléskor 180 db faéket vernek be, szorosan egymás mellé és minden további ékeléskor 180 faék szükséges. A bevert ékek felső vége- idekerülnek az ütések - a sok ütés következtében elverődik. Ezt a durva felületet gondosan elfaragják az ácsok, az így kialakított sima, kemény és mégis rugalmas felületre helyezik az üllőtartót. A második ékelés utáni lefaragás a tölgyfarönk beverődésének figyelembevételével történik űgy, hogy pl. ha 3 cm-re beverődött az üllőtartó a rönkbe, akkor 3 cm-rel magasabbra faragják le az ácsok az elverődött fenyőékek végeit. Embertelenül nehéz fizikai munkát igényel a fentiekben leírt tuskóékelés. Talán ma is úgy végzik, mint sok évszázaddal ezelőtt.Költséges, mert egy ékelés 3 kb. 0,25 m vörösfenyőt igényel, ami a gépesített munkadíjjal együtt kb. 10 000. forintba kerül. Egy farkkalapácsnak kifogástalan üzeméhez 5 évenként új tölgyfatuskó szükséges, ennyi idő alatt a tuskó hasznavehetetlenné válik. Ilyenkor újjal kell pótolni. Ekeléskor és tuskócsere Idején hetekre kiesik a kalapács a termelő munkából és állás ideje alatt költséges, rezsimunkaerőt igényel. A Kaszagyár szélesítő műhelyében az avult farkkalapács helyére folyamatosan telepített levegőkalapácsok üllőalapja a felállításkor egyszerre készítendő el. A nehéz, költséges és félévenként visszatérő üllőalapjavítás elmarad, ami jelentősen csökkenti a kovácsüzem egyébként is magas rezsijét. A k.iszagy ártás kemencéi és a ka ló r la f e lha s z ná lá s A Szentgotthárdi Kaszagyár 60 évvel ezelőtt beindított kovácsüzemének első melegítő berendezéseiről semmiféle hiteles és megbízható adatot nem sikerült találni. A legidősebb és még megtalálható kovácsok is feltételezésre vannak ulaIva CK azt mondják, hogy a legelső izzító berendezések minden valószínűség 21 / szerint nyitott kovácstüzek voltak '. Az első szélesítő farkkalapácsok közelében