Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)
Latinák István: A szentgotthárdi kaszagyár
A kaszagyártás technológiai fejlődése A hazai kaszagyártás az elmúlt 60 esztendő alatt alig változott. Ez a körülmény azzal magyarázható, hogy a hazai kaszagyártás kezdetén a technológia több évszázados múltra tekinthetett vissza. A gyártás és a minőség a sok művelet során sokkal inkább a dolgozók egyéni hozzáértésétől, ügyességétől, lelkiismeretes, pontos munkájától, mint a gyártáshoz használt gépektől, segédeszközöktől, berendezésektől függött. Kevés ennyire munkaigényes szerszámunk van, mint a kasza, melyre jelenleg érvényes ábrás müveletterv tanúsága szerint 51 egymástól élesen megkülönböztető müvelet elvégzésével készül. Ha az 51 művelet közül a 14 melegítéssel szorosan összefüggő műveletet vizsgáljuk, melyből 12 művelet különleges begyakorlottságot igénylő kovács kezéből készül,s a hivatalosan megállapított gyártási selejt mégis mindössze 2% alatt van, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a nagyon munkaigényes, kényes szerszám különleges adottságok mellett készül. Idős, nyugalomban levő szakmunkások, akik 30-35 évet töltöttek el a patinás gyárban állapították meg egybehangzóan azt, hogy a kaszagyártás a szentgotthárdi gyárban 4 müvelet kivételével évtizedek óta nem változott. Régen a peremezés után volt egy un. "Kikalapalás", mert a penge hullámos volt.Ez szabadkézzel, kézi kalapálással fatuskón (80 cm magas) történt. Ezután 25 kg-os farkkalapács alatt hidegen a lapot egyenesre hozták,kb. 120-159 mm hosszú keskeny maggal. A peremezés utáni "kikalapálás" maradt el; ez a művelet feleslegessé vált. Régen az edzés az alaksajtolással egyidőben történt úgy, hogy a sajtó mozgó alsó asztalára rátették a meleg kaszát, a prés lenyomta az asztalt, miközben a kasza a kívánt alakra jött és utánna azonnal elmerült az olajban. Az alaksajtolás és az edzés 1 melegre történt. Az asztal tele volt sűrűn apró lyukakkal, az olaj részére, a sajtolószerszám felső része pedig keresztben sűrűn párhuzamos hornyokkal volt ellátva. Ma az alaksajtolás után a kaszát edzés végett elektromos kemencében újra melegítik. Régen a visszaeresztés az alaksajtolás hoz alkalmazott fatüzelésü izzítókemence tetején levő homoktartóból kék, vagy sárga szinre történt, ma korszerű elektromos üzemű sófürdős kemencéből eresztik vissza a kaszát edzés után. Régen előfordult, hogy a teljesen kész kasza nyakának más dőlésszög kellett, mint ahogy az elkészült. Erre volt egy lábakon álló 35-40 cm 0-jü, 1 m magas kemence, 8-10 db 6x6 cm nyilassal, ezekbe dugták be a kész kasza nyakát és szemmértékre üllőn, kézi kalapáccsal adták a nyaknak a