Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

12/Jakab Elek: Kolozsvár története. I. k. Oklevéltár LXXVII. sz. 13/ Munkács összeírása 1610. 14/ Máramaros összeírása 1613. 15/Orsz. Lt. U. etc. fasc. 148. Huszt 1671-1673. 16/ K. Karlovszky Endre: Magyarország gyár- és kézműipara 1771-74-ben. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1896. 7. p. 17/ Dr. Major Jenő szíves közlése. 18/Haász Ferenc: A székely ványoló. Ethn. Xm. 1931. 55-62.p. 19/Kring Miklós: A tatai csapómesterek. Demanovszky Emlékkönyv. Bp. 1937. 399-403. 1. 20/N. Bartha Károly: A debreceni gubacsapocéh. A debreceni Tisza István Tudományos Társaság XIII. Köt. 2. füzet. Debrecen 1939. 21/Takács Sándor: A magyar malom Századok 1907. 143, 236.p. A magyar molnár. 1907. 52. p. 22/A morvái posztócsinálók letelepedése Puchón. I. Rákóczi György 1642 február 14. a morvái posztókészítőknek adott kiváltságleveléből. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. 536. p. 23/Orsz. Lt. Uetc fasc. 25. nr. 49. Ónod 1689. 24/Korda Zsigmond összes javainak összeírása 1740. Kordalt. Fasc. 67. nr. 36. a RNK. Akadémiája kolozsvári fiókjának történeti levéltára (volt Erd. Múz. Lt.), az adatra B. Nagy Margit hívta fel a figyelmem, amit ezúttal is hálásan köszönök. 25/Gerab V.: Ein Beitrag. . . 37-46.p. 26/Cornel Irimie: Pivele si víltorile din Marginimia Sibiulului si de pe valea Sebesului. Sibiu, 1956. 16. p. 27/ Endrei Walter szíves közlése. 28/Haász Ferenc: i.m. 60. p. 29/ "Az posztónak valót 55 sing hosszan vetik, néha 60-re is; addig ványolja, mig csak 30 sing lészen, de az nem avik semmit is". Emlékirat posztócsinálásról. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1899. 326. p. Az anyag összetömörödik, méretei kisebbek lesznek - kallódik - innen a szó "elkallódik" lásd Ecsedi István: A kallókról és a kallásról. Nyr. 1923. és Kertész Manó: Elkallódik, elványad. Nyr. XLIII. évf. 106. p. 30/ Megjegyezzük, hogy a felvett súrlódási tényező gyakorlati érték fa-fával történő súrlódásánál adódó, azonban nem kallók elemeinek súrlódási mutatója. Ilyen értéket csak kisérlet utján, illetve kallómű működése közben lehetne mérni, amire nem volt módunk. 31/Sztudinka Ferenc: A gácsi posztógyár története, Bp. 1905. 32/ N. Bartha Károly: A debreceni gubacsapó céh. . .