Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

A házépítéshez, gátépítéshez egyaránt értő faragó molnárok a korai ipari építészet legtipikusabb alkotásait hozzák létre. Munkájuk nyomán a népi építészet­nek egy Sajátos ága formálódott ki, mely összefonódik a technológiai követelmé­nyekkel és a primitív gépi berendezés igényeivel. A kallómalmok a környezetükre jellemző s a népi építészetben általánosan használt anyagból épültek. Leggyakrab­ban fából és kőből. A XVII. század előtti kallómalmokról csak az urbáriumok leírásából nyerhetünk képet, mert ezek a malomházak kivétel, nélkül elpusztultak. Igaz vi­szont, hogy a XXX. század kallómalmai közül nagyon sok dolgozott a késői közép­korra jellemző technológiával, és ennek megfelelő berendezéssel, amiből követ­keztethetünk a korábbi malmok szerkezeti és forma kialakítására. A tájegységek­re jellemző építőanyag és forma évszázadokon át megmaradt, még akkor is ha a technológia ujabb követelményeket támasztott a malomépitéssel szemben. Az 1958-60-ban végzett romániai tanulmányutam során több XVII-XVIII. század leí­rásához hasonló malomházat találtam Olténla északi részén Arcani községben Szálfákban szegény vidékeken sövényből font falazattal is épültek malomházak. Ilyen malomról tesz említést egy 1689-ből származó bocsi feljegyzés: "az malom­23 / ház sövénnyel font kívül, belül tapaszos" '. Igen elterjedt volt 'a vázas deszkafa­lazat, ezeket többnyire széldeszkákból építették, egy vagy több soros deszkázattal. Az ország legtöbb helyén terméskőből falazott malomházak épültek, de helyenként vegyes falazatot is alkalmaztak. A kallómalmok gyakran más iparággal párosultak, olajütő, kásatörő vagy egyébb feldolgozó technológiai berendezéssel együtt épültek. Ezek vagy függetle­nek a kallómütől, - csupán egy épületben nyertek elhelyezést -, vagy közös meg­hajtó szerkezettel, közös vízmüvei rendelkeznek. Ismeretesek azonban olyan ob­jektumok is, ahol a közös épületben külön meghajtómflvel rendelkező mechanizmu­sok kerültek elhelyezésre. Előfordult, hogy három-négy feldolgozó iparág kapott otthont egy malom­házban, mint pl. az alábbi, 1740-ből származó összeírás által emiitett malom­iján. "Vagyon ezen malom árkának nap nyugot felül való részin ványoló, kása és alma törő sendelyes ház. . . az kása törőnek három vasas törőfái avagy botjai.. . az alma törőnek, vagyon két bottja, egy váluja, ezeken kivül ugyan ezen ványoló­bau vágjon egy olajütő és sajtoló eszköz minden készületivei együtt. . . Mind ezek a 24/ denotált külső kerék erejéhez accomodáltattak."

Next

/
Thumbnails
Contents