Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

A házépítéshez, gátépítéshez egyaránt értő faragó molnárok a korai ipari építészet legtipikusabb alkotásait hozzák létre. Munkájuk nyomán a népi építészetnek egy Sajátos ága formálódott ki, mely összefonódik a technológiai követelményekkel és a primitív gépi berendezés igényeivel. A kallómalmok a környezetükre jellemző s a népi építészetben általánosan használt anyagból épültek. Leggyakrabban fából és kőből. A XVII. század előtti kallómalmokról csak az urbáriumok leírásából nyerhetünk képet, mert ezek a malomházak kivétel, nélkül elpusztultak. Igaz viszont, hogy a XXX. század kallómalmai közül nagyon sok dolgozott a késői középkorra jellemző technológiával, és ennek megfelelő berendezéssel, amiből következtethetünk a korábbi malmok szerkezeti és forma kialakítására. A tájegységekre jellemző építőanyag és forma évszázadokon át megmaradt, még akkor is ha a technológia ujabb követelményeket támasztott a malomépitéssel szemben. Az 1958-60-ban végzett romániai tanulmányutam során több XVII-XVIII. század leírásához hasonló malomházat találtam Olténla északi részén Arcani községben Szálfákban szegény vidékeken sövényből font falazattal is épültek malomházak. Ilyen malomról tesz említést egy 1689-ből származó bocsi feljegyzés: "az malom23 / ház sövénnyel font kívül, belül tapaszos" '. Igen elterjedt volt 'a vázas deszkafalazat, ezeket többnyire széldeszkákból építették, egy vagy több soros deszkázattal. Az ország legtöbb helyén terméskőből falazott malomházak épültek, de helyenként vegyes falazatot is alkalmaztak. A kallómalmok gyakran más iparággal párosultak, olajütő, kásatörő vagy egyébb feldolgozó technológiai berendezéssel együtt épültek. Ezek vagy függetlenek a kallómütől, - csupán egy épületben nyertek elhelyezést -, vagy közös meghajtó szerkezettel, közös vízmüvei rendelkeznek. Ismeretesek azonban olyan objektumok is, ahol a közös épületben külön meghajtómflvel rendelkező mechanizmusok kerültek elhelyezésre. Előfordult, hogy három-négy feldolgozó iparág kapott otthont egy malomházban, mint pl. az alábbi, 1740-ből származó összeírás által emiitett malomiján. "Vagyon ezen malom árkának nap nyugot felül való részin ványoló, kása és alma törő sendelyes ház. . . az kása törőnek három vasas törőfái avagy botjai.. . az alma törőnek, vagyon két bottja, egy váluja, ezeken kivül ugyan ezen ványolóbau vágjon egy olajütő és sajtoló eszköz minden készületivei együtt. . . Mind ezek a 24/ denotált külső kerék erejéhez accomodáltattak."