Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

Pongrácz Pál: KALLOMALMOK A kézműves és manufakturális gyapjuipar Kallómalmainak rekonstrukciós vizsgálata A gyors ütemben fejlődő modern ipari termelés és a teljes automatizálás küszöbén álló nagyüzemi technológia megismerése mellett mindezideig keveset foglalkoztunk a kézműves és a manufakturális ipar termelési rendjével, létesítményeivel, eszközeivel és energiahasznositásával. Pedig lassan eltűnnek a kibontakozó gyáripar utolsó létesítményei és elpusztulnak a háziipar által még a XX. század első negyedéig fenntartott, kézműipari technológiával működő objektumok, is. Korabeli leirásokat mégcsak találunk, de a í modern üzemi termelés szemléletéből kiinduló vizsgálatra alkalmas épségben megmaradt létesítményeket már alig-alig. A meglevő emlékanyag feltartóztathatatlan pusztulása egyre jobban sürgeti az elemző, részletes műszaki vizsgálatot, hogy feleletet kapjunk a technikatörténet számos, ma még tisztázatlan kérdésére és ezen keresztül megismerjük egy-egy iparág korai technológiáját, technikai berendezését és építészetét. Rövid tanulmányunk egy jelentős iparág - a posztókészités - nálunk csaknem teljesen elpusztult objektumainak elvi rekonstrukciójával foglalkozik. A megmaradt - de berendezésétől megfosztott - hazai építészeti emlékanyag ismertetésén és a szomszédos országok még fellelhető anyagának vizsgálatán keresztül bemutatjuk a posztóipar egyik létesítményét, a kallókat. A másnéven kallómalmokat. Választásunk azért esett a kallókra, mert a posztóipar az őrlőiparral együtt a legkorábban kifejlődött iparágak közé tartozik. Jelentőségét fokozza, hogy a XVin. században bekövetkezett ipari forradalom, amely a gyáripar kialakulásának kezdetét jelentette, a textiliparban indult meg s maga után vonta a többi iparágat. Kisárűtermelő kézműipari szakasza csaknem az egész középkort felöleli, sőt helyenként a XVIII-XIX. századig is fennmaradt, háziipari jellegű formája pedig helyenként még ma is megtalálható. Mivel a XII-XIX. századok közötti