Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Endrei Walter: A műszaki eszme csírája

ján megkísérlem annak bemutatását, hogy nincs jelentős előzmény nélküli műsza­ki alkotás. Watt gőzgépregulátorát a modern kibernetika első megnyilvánulásaként tartják nyilván. Pierre Rousseau azt írja róla: "Golyós szabályzót alkotott, amely napjainkig is akibernetikai visszatáplált körfolyamat prototípusa maradt. . . "Szer­zőségéhez nem fér kétség, korábbi gőzgépszerkesztők nem alkalmaztak ilyen ön­működő szabályzót. AWatt-féle megoldás a gép sebességét használja fel az igény­bevett energia ellenőrzésére és szabályozására, ezzel előrevetíti a visszatáplált információ, a zárt szabályzókör elvét: újdonsága is szilárd alapon látszik állani. Ám járjunk az ügy végére: A centrifugális regulátor feltalálója természetesen nem James Watt. A zseniális kombinátor a szabályozót szinte változtatás nélkül vette át a malomipar­ból 1 ''. Itt a XVIII. század utolsó negyedében a gabona egyenletes adagolására al­kalmazták, feltalálójának Stephen Hooper-t tartják, bár csak egy J.787-beli, Tho­2/ mas Mead nevére kiállított szabadalom mutatható ki '. Működésének elve a következő volt. (1. ábra. ) Ha a malomkövek forgása - a szél erősödése vagy a gabonaszem utánpótlás hiánya miatt - felgyorsult, a szijáttétellel hajtott centrifugális szabályzó golyóinak szintemelkedése egy kart emelt meg, amely egy zsinór lazítása révén a kisgarat lesüllyesztésével fokozta a gabona. adagolását. Ellenkező esetben ennek megfelelő'módon csökkentette a lassuló őrlőkövek közé jutó gabona mennyiségét. Nem vitás, hogy gyakorlatilag azonosan működött a Watt-féle gőzgépszabályzóval. Ha azonban csak egy másik névvel, vagy ismeretlen személlyel helyette­sítjük Wattét a találmány érdemének odaítélésénél, - nem végeztünk semmit. Sze­rencsére az önműködő szabályzó elve régebbi és története némileg nyomonkövet­hető. A malomiparban mindig is szükség volt jelzők és szabályzók alkalmazá­sára. Az őrlendő gabonának a garatban való kifogyása pl. könnyen tüzet okozott, mert a malomkövek üresjárata nemcsak súlyos kopással járt, hanem szikrahul­lással is, ami a liszt vagy faváz lágyulására vezethetett. Ezért többféle, a főten­gely forgása által vezérelt szabályzó létezett korábban is. Ilyen a 2. ábrán bemu­3/ tátott egyszerű szerkezet '. Az etető csatornában forgó prizma a malomkővek

Next

/
Thumbnails
Contents