Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

SZEMLE - Károlyi Zsigmond: Szekeres József–Tóth Árpád: A Kelement Gottwald (Ganz) Villamossági Gyár története

Természetes tehát, hogy így nem is sikerülhetett a Ganz Villamossági Gyár történetét (mely lényegében a magyar elektrotechnika történetével egyértelmű) - az elektrotechnika nemzetközi történetének egy fejezeteként bemutatniok. Mi volt a gyár ÜL. a gyár azerkesztömérnökeinek szerepe az elektrotechnika történetében? Mi volt az egyes konstrukciók történeti helye és jelentősége? Hol és miért ingott meg (műszaki téren) a gyár vezető pozíciója, s mi volt a továbbiakban a viszonya a világszinthez? Mindezek olyan kérdések, melyekre - műszaki szempontból - a szerzők vagy általánosságokban mozgó, vagy töredékes, de semmiképpen sem kielégítő választ tudtak csak adni. Nézzük meg konkrétan néhány példán, miben is nyilvánulnak meg a monográfia említett hiányosságai. Vegyük először is a tudományos-műszaki eredményekkel kapcsolatos kérdéseket s a gyár kiemelkedő mérnökeiről való megemlékezést. Néhány általánosságot olvashatunk arról, hogy a gyár műszaki gárdája nemzetközi színvonalon állott, de a négy, ma már minden iskolásgyermek által ismert nagyságon kivül, róluk magukról, vagy munkájukról - semmit sem tudunk meg a könyvből. Míg a Hitelbank urainak egész galériáját megörökíti az utókor számára, egy sor méltatást sem olvashatunk a könyvben olyan emberek munkásságáról, mint Herzog József, Stark Lipót, Cserháti Jenő, Tóth László, Kellner József, Seidner Mihály - hogy csak a vitán felül nemzetközileg ismert neveket említsem. Pedig egy gyártörténettől a legkevesebb, amit elvárhatunkmárcsak a gyári tradíciók ápolása, a gyárhoz való tartozás érzésének erősítése érdekében is - az, hogy az arra érdemes munkatársak emlékét, hírét megörökítse az utódok számára. (Még a hírhedt Klein Gyula egyéniségének és tevékenységének "méltatása" is több teret kap - több, mint két oldalt - mint bármelyik a négy nagy közül). A tudományos eredmények realizálódásának, a gyártmányok történetének ismertetése ugyancsak hiányos; a transzformátor ismertetésén kívül alig olvashatunk valamit arról, hogy a gyár mérnökei a "Ganz-rendszer" (ez a fogalom is ismeretlen a monográfia szerzői előtt!) kiépítése során a korszerű villamoserőátvitel hány döntő problémáját oldották meg, hány lényeges elemét dolgozták ki; a korszerű erőművek nélkülözhetetlen kapcsolóberendezéseinek, önműködő feszültségszabélyozóinak első megoldása, a generátorok párhuzamos járatásának biztosítása, a vezetékek számításának bevezetése egyaránt a nevükhöz fűződik. Fontos szerepük volt a váltakozóáramú generátorok szerkezetének kialakftásá-