Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Hajnal István: A gépkorszak kialakulása

c8ÖnÖ8»égfel támogatja egymást. A specialitások nem rideg technikai anyagok és formák, hanem valósággal a társadalom-organizmus anyagiasodott alkatrészei. Különösen a francia kézművességnek specialitásai mutatkoznak még az újkor jórészén át is valóságos történelmi képződményekként. A francia kézművestestületeket, e céhies alakulásokat lehetetlenség okszerű gazdasági alapokon megérteni, A specialitások anyagban, módszerben, eljárásokban, szinte apró összekötő hidak az örök emberi, a társadalmi és a természeti változatosságok között. Minden munkaprocesszus ismét s ismét széthúzódik finom specialitásokra, mert mindegyik mögött életeegész alkotókedv s hivatásbecsület dolgozik. A' mechanizmusok is sokasodnak, mert a produkció mind több kicsiny részlete specializálódott valóban mechanikus, embert nem kívánó mozgássá. De semmiféle munkarészletet nem lehetett ugy mechanizálni, hogy bárki is, a helyi társadalom bármiféle szakmájából, közvetlenül vagy közvetve, a mechanizmus egyoldalú szolgálatára kényszerüljön. A szerkezet szétágazó szabályokkal-módszerekkel épült bele a társadalomba, mint azt a vízimalom példáján is láttuk. Már például a középkori Északitálla iparában sokkal hirtelenebb volt a mechanikus "találmányok" szerepe, mint Franciaországban. Itália e vidékeit kevésbé mélyen járta át a szokásszerű-hűbéries fejlődés. Ami hivatás, szakképzettség, specialitás kialakult, azt hamarosan célszerű kihasználásra igyekezett megszervezni a vállalkozás. Meglepő volt, hogy milyen gyorsan, sikeresen ki lehetett emelni az emberi munkából a mechanikus részleteket s készülékekre bízni, mihelyt nem kellett gondolni az egyes kézművességek önállóságával. A legjobb reneszánszművészek versenyeztek egymással ily konstrukciók tervezésében, a vízierő nagymérvű felhasználásával. A gép azonban különös szerzemény. Elől ontja ki magából az áldást, a jó s olcsó tömegárut, emelve a széles társadalom életszintjét. A gép mellett tán csak egy-két ember foglalatoskodik. De mögötte sajátságos usgály képződik. A szerkezet ugyanis átvett valamely munkafázist, még mielőtt a gyártás szomszédos fázisait is mechanizálni lehetett volna. Például szövőszék készült, amely bizonyos fonálminőséget fokozott gyorsasággal szőhetett meg. A francia kézművességben a mester különféle szövetfajtákon dolgozott, sokféle szerszámmal-felszereléssel egészítette ki szövőszékét, gondos, alkotó munkával. Maga a mechanikus részlet szinte csak játékos pihenője foglalatosságának. A reneszánsz-vállal-