Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

KÖZLEMÉNYEK - Opitz László: Egy XVII. századi szemüvegleletünk optikatörténeti megvilágításban

EGY XVII.SZÁZADI SZEMÜVEGLELETÜNK OPTIKATÖRTÉNETI MEGVILÁGÍTÁSBAN A technika fejlődéstörténetében önálló nagy fejezetet foglal el az optika története. Ma már képtelen lenne a tudós kutató munkát folytatni az optika segítse ge nélkül. Új világot tárt fel az optikai üveg, közelebb vitte az embert a világmindenség és a mikrokozmosz titkaihoz. Az optika egyes tudományágakat átalakított, másokat valósággal megteremtett. Az optikai ipar a legszorosabb kapcsolatban van a természettudomány problémáival, annak kiszolgálója. Az átlátszó üveg új lehetőségeket nyitott meg a tudomány és a mindennapi élet számára. A különböző rendeltetésű üvegfélék készítéstörténete az üvegipar történetének egy-egy ónálló fejezetét képezi. Közöttük tudományos szempontból legjelentősebb az optikai üveg. 1 Már az ógörög tudomány foglalkozik - optica néven - a mai optikánk egy kisebb részével éspedig a szem működésének élettani, fizikai vonatkozásaival és a fény viselkedésével. Az ógörög örökséget az arabok vették át és fejlesztették to vább. Az optika-elmélet területén a nyugati tudósok között Róbert Grosseteste (1175-1253) lincolni püspök és tanítványa Róbert Bacon (1214-1294) tűntek ki a középkorban továbbfejlesztő munkájukkal. Bacon már azt írta könyvében, hogy öregkori távollátásnál a látásélességet üveggömbszelettel javítani lehet. Utána nemsokára valóban megjelennek az első szemüvegek, melyeket azonban még nem elméleti számítások alapján terveztek, hanem empirikus ismeretek alapján alakítottak ki. Minden bizonnyal a szemüveg a legrégibb és legáltalánosabb optikai esz közünk. Millió és millió ember szemét segíti az életben és a munkában. A XIII. sz. végefelé találták fel, valószínűleg egyidöben többen is. Eredetét a kutatók többsége Északi táliában, az akkor már fejlett üvegkészitő ipar hazájában keresi. Az első