Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Gergely Ödön: Távközlő készülékek és berendezések fejlődése Magyarországon

érni, mint az akkori Morse vagy Hughes gépekkel (kb. 1 000 szó/perc). Pollák Antal műszerész és Virág József szabadalmi biró 1898-ban hozták ki ezt a készüléket és 1899. május havában mutatták be először a Budapesti Mérnök és Építész Egyesületben. Ezen a bemutatón jelen voltak báró Eötvös Lóránd és Wittmann Ferenc fizikusok is, és mindketten igen elismerően nyilatkoztak a készülékről. A készüléket 1900-ban a párisi vi’ágkiállitáson is bemutatták. Gyakorlatban először 1899-ben próbálták ki a Budapest-Temesvár távíró vonalon, ahol kiválóan bevált. Később a Buda pest-Berlin és a Paris-Lyon távíróvonalakon is bemutatásra került. A feltalálókat a Magyar Tudományos Akadémia 1903-ban a Wahrmann díjjal tüntette ki. A készülék modellje a Postamúzeumban van elhelyezve.

A távbeszélő is gyorsan terjedt el Magyarországon. Öt évvel a távbeszélő feltalálása után (Graham Bell 1876) 1881, május 1-én megnyílt az első budapesti telefonközpont 50 előfizetővel a Fürdő-utcában. Ez volt a hatodik Európában. A központot Puskás Ferenc, a telefonközpont és telefonhírmondó feltalálójának öccse állította fel. Ez a központ két egysorban szerelt százas jelzőtáblás szekrényből és két keresztlemezes váltóból állott. (A központ jele.ileg a Postamúzeumban van felállítva.) Ez a központ még külföldi gyártmány volt és szerelését is külföldi szakmunkások végezték.

Rövidesen a magya ipar is kezdett távbeszélő készülékek gyártásával foglalkozni, de mivel a Puskás-féle vállalat a készülékeket külföldről hozatta be, először csak az államvasutak részére szállított. Az első hazai gyártású távbeszélő készülék a Teirich és Leopolder cég irópultos fali LB készüléke volt. Gyártott még távbeszélő készüléket az Egger В. és Tsa cég, mely az Egger В. cégből alakult 1887-ben. Ez a cég a régi telephelyéről elköltözve a Huszár-utcában rendezett be gépi erővel működő üzemet. Gyártott továbbá a Fischer Sándor cég, mely a Weyrich Ágost cég műhelyét vette át, és még más cégek.

Az első telefonközpont üzembehelyezése után az előfizetők száma gyorsan szaporodott és egymás után újabb központokat kellett üzembehelyezni. 1890. év elején Budapesten már hat központ volt üzemben (Fürdő-utca, Lövész-utca, Pálffy- tér, Kerepesi-ut, Stáció-utca és Széna-tér) összesen 1 436 állomással. Ezek a központok mind egyvezetékes rendszerűek voltak, ami igen nagy áthallást okozott az egyes állomások között és egyéb zavarokat is okozott. Az állomások számának szaporodásával hamarosan kétvezetékes rendszerre kellett áttérni.

154