Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Vajda Pál: A műszeripar és a finommechanika magyar úttörői

rancia műszerét a jénai Zeiss-gyár még ma is gyártja, /29/ Barabás János 1943-ban olyan nagy látómezejű okulárt konstruált, amelynek általában 90° a látószöge, ellentétben az addig elért 72°-kal. 1948-ban készített újrendszerű tükrös távcsöve a hasonló típusú tükrös távcsövek között az első volt, amelynél a centrális letakarás olyan kismértékű, hogy nem csökkenti a képfeloldást és a kilépő pupillában a látást sem zavarja. /30 /

HL Orvosi és gyógyászati műszerek

Petz Aladár (1888-1955) a Magyar Sebészeti Társaság 1921.évi nagygyűlésén mutatta be találmányát, az addigi hasonló műszereket felülmúló gyomor- bélvarrógépet. Ezt az uj műszert, amely a gyomorcsonkolással járó veszélyeket jelentős mértékben csökkentette, ma már az egész világon használják, a vele kapcsolatos műtéti technikát az összes műtéttani szakkönyvek ismertetik. A német sebészeti szaknyelv pedig egy új szóval gyarapodott: a Petz-féle varrómuszerrel végzett műtétet általában 11 durchpetzen" kifejezéssel jelölik. /31/ Ló'ránd Sándor egy miniatűr orvosi készülék, a tokograph (1932) feltalálója. Ez az orvostudományban az első készülék, amely a hasfalon keresztül egymaga felveszi és grafikusan ábrázolja a méh és hasprés szülőtevékenységét. A tokogrammokon exakt módon határozható meg a fájástevékenység tényezőinek értéke és fejezhetők ki a c. g. s. rendszerben: a fájáserősség és a hasprés erősség mm-ben, a fájások és a fájásszünetek tartama mp-ekben. A szülészeti gyakorlat céljaira Lóránd a tokograph működési elve alapján 1947-ben egy zsebóránál alig nagyobb műszert szerkesztett. A tokometer mutatókilengéssel jelzi a fájások erősségét, a kóros fájástypusokat és empirikusan szerkesztett skálalapján utasítást ad ezek kezelésére is. A fájástevékenység quantitativ meghatározására szerkesztette Lóránd 1950-ben a tokergome- tert. Ez a készülék méri, összeadja és kifejezi mm-ben az egyes fájások erősségét, úgy, mint pl. az árammérő óra a fogyasztott elektromos áramot. /32/ Szirmai Endre katódcsöves és mechanikus izomvizsgálókészülékei, a myotonometer, a myograph és a neomyograph az izomtérfogat változása alapján mechanikus úton (emberen és állaton) regisztrálják az izomállapotot és ezen keresztül az ideg, a kis erek és az Ízületek működését. így lehetővé vált az eddig nehezen vagy egyáltalán fel nem ismerhető állapotok vagy betegségek felismerése és eredményes

105