Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Edvy Gyula: A régi budai "nádori" vízmérce

Mércénk а ВТ. 66. jelű helyszínrajz szerint a Duna "o" vízének partvonalától 1835-ben mintegy 15 ölnyire (28,45 m-re) esett. A víz szélétől 44 fokos lejtő kaptatott fel a 3 ölre levő öles támfalhoz, mely 20-22 láb magasságban szegélyezte az úttestet a "O" víz felett. A 10 öl széles úttest közepe táján az 1780-1787 évek közötti időben lebontott déli nagy vízi bástya alapfalai rejtőznek. /27/

Az úttest parttal ellentétes oldalát a királyi vízmű udvarának kerítésfala határolta. A falon volt a vizmu bejárati ajtaja. Küszöbe a /15/ alatt idézett helyszínrajzi leírás 118. sz. "pontcsoportjának" 4.meghatározott magassági pontja.

Az utcai ajtóval szemben volt a "kútgépház" földszinti "kút szó bájának" ajtaja. Küszöbe az előbb mondott pontcsoport 6., ajtószemöldöke a 7. meghatározott magassági pontja.

Szén. oen állva a "kútgépház" homlokfalával, jobbról a lépcsős kortina Dunára ereszkedő végében emeletes épület áHott. Földszintjén a"kútlegény”, az emeleten a "kútmester" lakása. E lakóépület és a "kútgépház" északkeleti sarka között torkolt az udvarba az 1° 1’ 4” (2,63 m) széles vízszállító folyosó. Végéhez ma csigalépcsőn jutunk le abból az őrtoronyból, mely a bazársor felett 1961-ben Gero László tervei szerint helyreállított középkori fal gyilokjáróját zárja le.

A folyosót az É. M. Középülettervező Vállalat III. irodájának tervei szerint Várnai Dezső mérnök tárta és mérte fel. Helyszíni munkája során szerzett tapasztalatainak szíves közlése, 1:100 méretarányú helyszínrajzainak és hossz- szelvényeinek szíves rendelkezésünkre bocsájtása tette lehetővé az előtte eddigelé ismeretlen BT. jelű helyszínrajzaink és metszeteink azonosítását a mai térszín alatti állapottal.

A "kútgépház" teljes hosszában elnyúló, a lakóépülettel ellentétes végén valamivel keskenyebb udvar "kútgépház"-felőli harmadában, a már mondott ablak előtt volt a mérce-akna. A szegélykő északi sarka az elől idézett "pontcsoport" 1. meghatározott magassági pontja.

b/ A vízkivételi akna

Mielőtt vizsgálatunkkal a térszín alá mennénk, érdemes foglalkozni a királyi vizmű vízkivételi aknájával, mert a helyszínrajzokon ábrázolt jelenlétéből azok korához kapcsolhatjuk vízmércénk létesítésének idejét.

79