Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Edvy Gyula: A régi budai "nádori" vízmérce

Vörös László - már említett - buda- és pesti vízhelyzeti térképén "budai vízmérő"-t ír. A nullpontjával szinelő víztükörre adja meg térképének a Duna mederviszonyaira vonatkozó mélységi adatait.

1837. évi július hó 3l-én Berger József "königl. Navigations Ingenieur" helyszínrajzot készített a hajóhídnak a pesti Dunapart közelében levő áteresztőjénél mért keresztszelvényekről. " Megjegyzés"-ében írja;

"Der Pegel an der к. Brunnmaschine zu Ofen hat den 21-ten Juli 1837 9' 9" Ober Zéró gestanden." x/

íme a "hajózási mérnök": a "vízmérő a kir.kútgépnél Budán" kifejezést alkalmazza.

A "REGÉLŐ" 1838. évi június hó 17-én Pesten megjelent számában a 374. oldalon olvassuk:

"Pesti vízáradások a belvárosban a molnár és télutsza szögletén fekvő 153-dik házban kőbe metszett jegyzék szerint a Budán felállított "nádori vízmérték szerint" számítva."

A "REGÉLŐ" e hírközléséhez utalunk mellékletünk helyszínrajzára. Mint címe is mutatja, a főhercegi kertet ábrázolja. Rajta a "Brunn-Maschins Gebáude". Előtte az akna, a mérce kútja. Ezt a BT. 66. jeli! helyszínrajz "Schacht für Pegel" megírású aknája igazolja. Ha arra gondolunk, hogy a XIX. század elején a "főhercegi kert", a régi királyi palota kertje: József kir. herceg Palatínusnak, az ország "Nádor"-ának tulajdonában volt, megtaláljuk az összefüggést és azonosságot a nádori és a budai vízmérce között.

A századforduló körüli és újabb keletű irodalom, ha még szó esik róla, Vásárhelyi Pál nevét fűzi vízmércénkhez. Mint ahogy a vízmércénk nullpontjával szinelő dunai "nullvizet" is az ő nevével könyveli el. "Régi Vásárhelyi-féle vízmérce" a neve Pasteiner Dezső munkáiban és a századforduló körüli hosszszelvényekben. Nullvize volt 1936-ig a dunai medernyilvántartás keresztszelvényeinek és mélységvonalas helyszínrajzainak, valamint a mederszabályozási müvek építési terveinek alapvize.

x/ "A vízmérő a kir.kútgépnél Budán 1837.július 2l-én a 0 felett 9’ 9”-en állott" (= + 308 cm).

77