Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Domonkos Ottó - Endrei Walter: Európai textilnyomás és hazai kékfestés: a pápai kékfestő múzeum megnyitása elé

kaszon, amely általában jellemző volt a kis műhelytől a. gyári szintig való emelkedésre. Az első tárlóban térképeken kisérheti figyelemmel a látogató a magyarországi kékfestőipar általános fejlődését. A pozsonyi főcéh törzskönyve alapján az 1765-1800, 1817-1819 és 1847-1852 közötti időszakokról készült elterjedési térkép. Ezekből kitűnik, hogy a műhelyek legsűrűbben a nemzetiségi területeken létesültek, ahol a legnagyobb keletje volt a kékfestő árúnak. Másrészt a műhelyek nagy száma a kékfestő kelmék általános elterjedését bizonyítja. A képet kiegészíti az önálló és vegyes festőcéhek helységeit feltüntető térkép, és így Erdély területét kivéve áttekintést ad a múlt század közepéig az iparág helyzetéről, egy térkép ad tájékoztatást a 18. század első feléből, feltüntetve az útvonalat, a fontosabb állomásokat. Egy 1890-ben készült statisztika adatai pedig arról tanúskodnak, hogy még ekkor is az önálló vállalkozók 69 %-a egyedül, vagy csak egy segéddel dolgozik műhelyében, tehát a kézi technika az uralkodó. Húsznál több segéddel dolgozó gyár mindössze három működik az országban, 774 fővel, ami az iparág koncentrálatlanságá- ra vet fényt. Néhány érdekes fotókópia is látható, így a pozsonyi festőcéh Mária Teréziától kapott artikulusainak díszes cimlapja, a pozsonyi céh törzskönyvének első lapja, egy perrotin-gép múlt század közepi ábrázolása. A második tárlóban a pápai Kluge-gyár kele kezésének dokumentumai láthatók; az alapításról készült feljegyzés fotoja, az ott jelzett bárcákból néhány darab. A tapasztalatszerző vándorlások két útvonala Kluge Károly ( 1780 körül) és Kluge Ferenc (1846-50) jegyzetei alapján került térképre. Az első morva, cseh, porosz, a másik morva, cseh, porosz, bajor és osztrák területeket keresett fel. A már említett 1809-es mintakönyv első lapja, szinesnyomású textildarabkákkal, reprodukcióban látható, az eredeti a vegyészeti tárlóban van. A 19.század elejére jellemzi mintafák, a készítésükhöz szükséges szerszámok, mintakönyv és durva házivászonból mintás- festett asztalterítő szemlélhető itt. Egy másik térkép a műhely 1 865. é- i vásárait tünteti fel,ami már az érdekterület jelentős kiterjedését mutatja. A következő tárlóban a legények életére vonatkozó írott és tárgyi emlékek kaptak helyet.A kiegyezés utáni gyáripari fellendülés következtében a szakmai szervezkedések is kibontakoznak országosan. Mig a fővárosban szakmai egyesületekben tömörülnek a munkások, addig vidéken elsősorban betegsegélyező társulatokat alakítanak. így Pápán is létrejött a "Kékfestő segédek betegsegély társulat"-a. Fő célkitűzése a beteg segédek támogatása, kezelési költségeinek kölcsönzése, segélyezése. A Pápán működő öt műhely tulajdonosaival kötelező nyilatkozatot Írattak, hogy támogat54