Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Domonkos Ottó - Endrei Walter: Európai textilnyomás és hazai kékfestés: a pápai kékfestő múzeum megnyitása elé
az alkimista titkosírás e késői, elfajzott származéka már keletkezésekor sem birt jelentőséggel. Néhány évvel a modern kémia jelölési rendszerének feltalálása előtt a termelési gyakorlatban való alkalmazása a sürgető szükség egy tünete csupán. A mázé um megnyitandó kiállitásának rövid ismertetése A Kluge-gyár épületében elhelyezett kékfestő múzeum két részből álí. Az egyik a gyár muzeálissá vált teljes felszerelése, a másik a tarkázóban és a laboratóriumban berendezett kiállítás, A kettő azonban szervesen kapcsolódik egymáshoz, kiegészítik egymást. A műhelyekben is olyan magyarázó tablók vannak elhelyezve képes ábrázolásokkal, amelyek az egyes munkafázisok történeti alakulására vetnek fényt, vagy más üzemek régi állapotával való összehasonlítást tesznek lehetővé. Így pl. a konyhában" , ahol г nyers.áru kifőzése, keményítése, színes kelmék festése folyt, a magyarázó szöveg mellett középkori kelmefestés ábrázolásának nagyított reprodukcióját is láthatjuk, A "kipa-szobában" , ahol az indigócsávában való festés történt, a technológiai folyamat leírása mellett a munka 19. század közepi ábrázolásai is heiyet kaptak ä pápai és győri kékfestőcégérek fotómásolataiban, A kipa-szobában van elhelyezve a Bonyhádról származó kendőfényező szerkezet is, Lgyanis egyes vidékeken nem kedvelték a mángorolt merev árut, kalanderezés pedig nem volt, ezért a kendőket egy deszkalap U-alakú vájatában, keskeny csíkokban továbbhaladva , egy csuT ’ós mozgású rúd végébe erősített sima kovakővel fényezték és egyúttal meg is puhították. E különleges munka alkalmazása eddig csak a "Zitspapier" gyártásával kapcsolatosan volt ismeretes előttünk. E munka 1 8. századi ábrázolásának nagyított képe teszi érthetővé a szerszám használatát. Egyébként a fényezést rendszerint a kipa-szobában végezték a legények, akiknek a festés közben két ráfhuzás közben volt szabadidejük, így munkaidejüket teljesen kihasználta a mester. A mángorlóban ma is áll az 1806-os leltárban említett mángorló járgányos meghajtással. A körbe - körbe járó lónak bőrből kivágott álarcot kötöttek a szemére, hogy csak előre lásson és ne szédüljön el az állandó körforgástól. A magyarázó táblán fényképek is láthatók. A látogató az összes munkahelyeket végigjárhatja, követve a gyártási fo- .yamatot. Az emeletre vezető lépcsőházban a kelmefestés, kartonnyomás, kékfes- .és régi ábrázolásai bővítik az ismereteket. A perrotin-szobában működő