Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Domonkos Ottó - Endrei Walter: Európai textilnyomás és hazai kékfestés: a pápai kékfestő múzeum megnyitása elé

távcső 5 Ft értékben. A négy puska és két pisztoly sokat utazó, vásározó ember felszerelésének nélkülözhetetlen darabja ebben az időben. A ház a festőműhely felszerelésével és a mángorlóval együtt 4 500 Ft-ot ér, míg a szőlő egymagában 800 forintot. A nagy éléskamrában találhatók 300 Ft összeget tesznek ki. A mester tehát egy jól felszerelt két szobás, több mellékhelyiséggel rendelkező polgári ház tulajdonosa, hitelképes ingatlannal,

A leltárnak vannak a mesterség részleteire vonatkozóan is tételei,de nem összefüggő sorrendben, hanem szétszórtan, ahogy azok az egyes helyiségekkel kapcsolatban a leltárkészítő elé bukkantak. Az első szobában három pult, két kereskedő zsámoly, a szobából nyíló kamrában négy polc az áru számára, a másik szobában "Ein Stech-Zeig mit allen", azaz egy vésőkészlet a formák készítéséhez. Ez arra mutat, hogy ebben az időben a mintázáshoz szükséges formákat maguk a mesterek készítették. Ezzel is jelentős összegeket takarítottak meg üzleti tőkéjükből. Néhány darab e szerszámok közül a mai napig megmaradt. Értéke 4 forint, ami jelentős összeg, ha összehasonlításul pl. egy borjú 10 Ft-os árátvesszük, vagy a lakás hat borszékének 5 Ft-os árát. A nagy éléskamrában bizonyos festőszerek is helyet kaptak. Az udvaron szin alatt egy félig fedett vásározó kocsi két láda-paddal, két darab kétlovas kocsi és egy egylovas kocsi áll. Ezek összértéke több mint 250 Ft. Feltűnő azonban, hogy az állatok felsorolásánál csak egy lovat, egy tehenet és egy borjút találunk. Ez az egy ló is nyilván a mángorlót hajtotta jár- gányos szerkezettel, amint az mais látható a műhelyben. A kocsikat valószinüleg alkalmanként bérelt lovakkal huzatták vásárok idején. A mángorlóban két ládát, meszes ládát, a mintázóanyagok sűrítéséhez használatos pipaföldet("Pfeiffen-Erd") vastag táblában, valamint két ágyat ágynemüvek és két asztalt említenek, melyek a kocsisok számára szolgáltak. Emiit a leltár egy hátsó kis szobát is szalma-ágy - gyal. A tarkázóban, "im Werckstadt-Zimer", a legények elszállásolására "ein Bett-Stellen, nebst Bett-Gewand" van felvéve 4 forint értékben^ A legények, kocsisok, házi cselédek egy része tehát helyet kapott a háznál, amint ez általánosan szokásban volt a céhes világban. A Kluge-múhely később is megtartotta tekintélyét és igy érthető, hogy a 19. század közepén a vándorló legények szállasjelző táblája náluk került kifüggesztésre. Amikor ez az anyagi biztonságot jelentő leltár

készült, ugyanakkor számos kis műhely ment tönkre az országban az osztrák le, , 75/

rakatok arudömpingje következtében .

48