Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Domonkos Ottó - Endrei Walter: Európai textilnyomás és hazai kékfestés: a pápai kékfestő múzeum megnyitása elé
körzetet mondhatnak magukénak. A falvak önellátásában jelentős szerepet játszó házivásznak náluk kerülnek megfestésre, mintázásra. Másrészt az ország területén élő sokféle nemzetiség változatos Ízlése is kedvezett az iparág fejlődésének. Ugyanis a német, szlovák, vend, horvát és szerb nemzetiségek igen kedvelték a sötétebb színeket viseletben és lakásdiszitésben egyaránt.A kékfestőmühelyek legsűrűbb előfordulása is ezeken a nemzetiségek lakta területeken figyelhető meg. A magyar lakosság körében a középkék szín volt a legkedveltebb, migaz idősebb asszonyok szintén a korukhoz jobban illő sötétkék anyagokat választották; elsősorban munkára, hétköznapra viselték, de gyászruhaként is használatos volt a kékfestő, Hogy általános kedvességnek örvendett, azt elsősor jan szintartósága, fényállósága okozta, és hosszú évtizedeken keresztül biztosította is az ilyen áruk kelendőségét más gyári anyagokkal szemben. Az indigó volt az első igazi csávafesték. Ha előírásszerűén alkalmazták, mosással, napfénnyel szemben kitűnő, dörzsöléssel szemben közepes volt az ellenállása. A többi növényi színezék ilyen tulajdonságai messze elmaradtak mögötte. Míg a kékfestő-technika minden kis vidéki műhelyben ismert volt, addig színes pozitivnyomást kisipari méretekben csak a nagyobb műhelyekben, városokban találunk. A 19. század elején találkozunk ilyenekl el utoljára. A sokféle előpá- colás, színkeverés egyre inkább a manufaktúrák, majd a gyárak kizárólagos tevékenységévé vált, a kevesebb ismeretet kívánó kékfestés azonban a 19. század közepéig teljesen kisipari keretek közt maradt. A pápai Kluge gyár keletkezése és első évtizedei A családi hagyományok szerint a Kluge család Sorauból származik, s Mária Terézia hívására telepedett le Magyarországon. Az első hiteles adat 1777-ből származik, ekkor jegyezte be főkönyvébe Kluge János sárvári mester nevét a pozsonyi festők céhe. Fia, Kluge Károly az 1780-as évek eleién, mint festőlegény vándorúton van, jegyzeteket készít, recepteket gyűjt. "Farbe-Buch von Karl Fridrich Kluge Färber-Gesell von Sorau in Sachsen Anno 1 782" a címlap felirata, ami 65/ szintén a soraui származás mellett bizonyít '.Az első recept: "Grün Zu Trucken oder Zu Mahlen" cím alatt íródott és bizonyosan pigmentnyomásra szolgál, illetve kézi festésre is alkalmas, csak egy kicsit jobban kell sűríteni gumival^6/. A re46
