Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Domonkos Ottó - Endrei Walter: Európai textilnyomás és hazai kékfestés: a pápai kékfestő múzeum megnyitása elé

körét a Kisalföldre, az egész Dunántúlra, sőt a Duna-Tisza közére is. 1765-1800 között összesen 192 mestert vett fel soraiba ezekről a területekről. Lényeges előrehaladását a mesterségnek azonban nem tudta biztosítani, sőt kötöttségeivel akadályozta az általános fejlődést. Tevékenysége kimerült az inasok szegődtetésében és szabadításában, a remeklések előírásában, a tagdíjak behajtásában és főleg a sok vitás panasz kivizsgálásában és ezeknek sokszor szik látókörű elintézésében. Hogy a későbbi évtizedekben mégis további terjedését láthatjuk a mesterségnek, az nem a céh-szervezet érdeme, hanem a növekvő szükségletek kényszerítő következménye^/. Emellett céhenkívüli nyomók szinte minden városban voltak.

Textilnyomás a hazai manufaktúrákban

A textilnyomás technikáját a céhes és céhenkívüli kisiparosok mellett igen hamar elsajátították a magyarországi manufaktúrák is. Már az 17 36-ban Sasváron alapított császári családi üzem is szinte kizárólag kartont gyártott. Mivel méreteiben Európa egyik legnagyobb nyomó manufaktúrája volt és erős védelemben ré, , 45 /

szesült, mintái nagy hatast gyakoroltak a kisiparosokra is ,

Szervezete és munkamegosztása fejlettebb volt az egykorú magyar manufaktúrák bármelyikénél. A fonás és szövés javarészét szórt manufaktúraként bo- nyolította ugyan.a kikészítés azonban az urasági kastélyban folyt ' , Ha a 7-9000 fonó és kártoló parasztasszonytól eltekintünk, a munkások több mint fele - 1789-90- ben 488 fő - központosított fegyelem alatt állt. Ezek közül a szorosan vett nyomóüzem dolgozói voltak;

35 nyomó

35 nyomó inas (Streichbube)

128 kifestőnő (Malerin, Schilnerin)

11 ducfaragó

összesen 209 fő

47 /

A kifestőnők nagy száma ' a sasvári és egyéb nyomómanufakturák technológiájának sajátos vonásaira hívja fel a figyelmet.

42