Technikatörténeti szemle 1. (1962)
KÖZLEMÉNYEK - Szabadváry Ferenc: A Selmecbányai Bányászati Akadémia úttörő szerepe a kémiai laboratóriumi oktatás kialakításában
Az iskola tanulói az un. "expektans"-ok voltak, akiket, ha sikerrel elvégezték az alább felsorolt hat szakot, a kamaránál alkalmazni lehetett. Lehetőleg minden expektáns azon üzemágban alkalmaztasson, melyben a legnagyobb talentumot mutatta. A hat szak a következő volt: matematika, bányaművelés, bányajog, bányaméréstan, ércelválasztás, próbázás és olvasztástan. Az egyes tantárgyakat a bányatisztek oktatták,akik ezért külön díjazást kaptak. Csupán a számtannak volt külön tanára évi 600 forint fizetéssel. Vizsgázni minden év végén kellett. A vizsga nemcsak elméleti feladatokból állt, hanem gyakorlati próbatételből is. Aki nem mutatott fel előmenetelt, elbocsátották, ám ha úgy találták a vizsgáztatók, hogy javulásra kilátás mutatkozik, megengedhették neki, hogy egy évet ismételjen. Az expektánsok száma az alapításkor nagyon kevés, mindössze 8 fő volt. Megtudjuk a rendeletből, hogy milyen könyveket kellett a hallgatóknak tanulmányozni. Ezek voltak: A Corpus juris, a Systema rerum metallicarum (szerző nélkül), Hertwig: Compendium wohlgefasstes Bergbuch c. munkája, a Speculum metallurgiáé c. szerző nélkül megadott könyv,Lazarus Ecker hires Aula subterranea c. müve és Nikolaus Voigt Geometriája. Utasították a kincstárt, hogy ezen Könyveket szerezze be. Az iskola ilyen formában 1763-ig működött. Ekkor Mária Terézia az intézményt átszervezte és akadémiai rangra emelte. (Ennek statútumai azonban csak 1770-ben jelentek meg.) Az akadémiát a bánya- és kohóműtől teljesen függetlenítették és külön épületeket kapott. Az oktatást ezentúl nem bányatisztek, hanem külön professzorok végezték, akiknek tanszékeket szerveztek. Elsőnek alakult 1763-ban a metallurgia és próbázástan, vagyis kohászati és kémiai tanszék. Vezetője a németalföldi Jacquin Miklós lett. Figyelemreméltó, hogy a főiskola alapításával egyidejűleg utasítás ment az összes kamarai bányához, hogy eredményeikről időnként adjanak jelentést a Selmeci Akadémiának, hogy azokat ott az oktatásban hasznosítani lehessen. Felismerték tehát, hogy eredményes műszaki oktatás csak úgy lehetséges, ha az iparral, a termeléssel eleven kapcsolatban áll! A Selmecbányái Bányászati Akadémia gyorsan nagy hírnévre tett szert a monarchia határain túl is, mind tudományos eredményei, mind kiváló oktatási módszere miatt. A Selmeci Akadémián megalakulása után rögtön megindult a tudományos kutatómunka. Mintha már érezték volna azt a másik feltételt, amelyet azóta any197
