Technikatörténeti szemle 1. (1962)

KÖZLEMÉNYEK - Szabadváry Ferenc: A Selmecbányai Bányászati Akadémia úttörő szerepe a kémiai laboratóriumi oktatás kialakításában

Szabadváry Ferenc:

A SELMECBÁNYÁI BÁNYÁSZATI AKADÉMIA ÚTTÖRŐ SZEREPE A KÉMIAI LABORATÓRIUMI OKTATÁS KIALAKÍTÁSÁBAN

Magyarország a középkorban Európa legfontosabb aranytermelö országa volt* Nagyon jelentős volt az ezüst- és réztermelés is. A magyar bányászat és fémkohászat ennek megfelelően a technikai fejlettség szempontjából igen magas fokon állt. A felvidéki fémbányászat és kohászat 1545-től kezdve közvetlen kincstári kezelésben, a bécsi kamara irányítása alatt állt. A felvidéken így történelmileg egy jól szervezett bányászati és kohászati egység alakult ki. Erre épült rá később az első magyarországi műszaki felsőoktatási intézmény, a Selmecbányái Bányászati Akadémia.

A kamarai bányák és kohók működéséhez szükséges szakembereket a kamarai üzemeken belül képezték ki, mesterségek módjára. Az egyes tudományágak természetesen még nem váltakéi, a "bányatisztnek" egyaránt kellett értenie bányaméréshez .fémolvasztáshoz és "próbázáshoz", vagyis kémiai analízishez.

A próbázás gyakorlása szintén a középkorra nyúlik vissza, az ércbeváltás és pénzkicserélés rendszere szükségessé tette a nemesfémvizsgálatot, melyet az un. kamaraházakban végeztek tűzi, majd a 15. századtól kezdve nedves úton. A nemesfémpróbázásra több középkori királyi rendelet is utal. A kémiai analízisnek a felvidéki bánya vásárokban tehát fejlett múltja volt.

A 18. században a meginduló kapitalista fejlődés igényei a bányászat és kohászat fejlesztését tették szükségessé. Számos intézkedést hoztak ennek érdekében.

195