Technikatörténeti szemle 1. (1962)

MŰSZAKI ÉS IPARI EMLÉKEINK - Mendele Ferenc: A ráckevei hajómalom

A "kézség"-gel együtt említjük meg a vízikerékkel párhuzamos és közvetlenül mellé helyezett ''vízjárót" is, amely a malomhajó és völgyhajó közötti közlekedésre szolgál. A vízjáróra a malomház egyik kéttáblás ajtaján keresztül jutunk. A két kötőgerendára- a "hasfák" közvetítésével felfekvő padlójárda kb. 2,50 m széles.

A ráckevei Gyurcsik-féle hajómalmot az Országos Műemléki Felügyelőség (a helyreállítás érdekében) 1960-ban 42 000 Ft-ért megvásárolta. Kende Ferenc és Kiss Gyula tervei a korábbi programnak megfelelően - csak a hajómalom "épülete" újjáépítésére vonatkoztak, azaz a terv magában foglalta a hajótestet, - a felépítményt, - és a többi, kívülről látható szerkezeti elem (vízjáró, lapátos vizike- íék, ladikok stb.) felújítását, de nem tartalmazta a gépi berendezések pótláséi, javítását és üzembe állítását. Tervükben javasolták, hogy a helyreállított hajómalmot a parton á’litsuk fel, védőfallal körülvett medencében, "művizfolyással" kombinálva.

A kivitelezés során a berendezést is rekonstruá’tuk olyan mértékben, hogy a malom jelenleg - elvileg - üzemeltetésre is alkalmas lenne.

Dr. Gondár Jenő felmérése felhasználásával, a volt tulajdonos Gyurcsik Antal alkalmazásával, helyszíni művezetéssel és gondos, lelkiismeretes kivitelezéssel a hajómalom rekonstrukcióját az őrlés leállása előtti állapotnak megfelelően készítettük el. S/^ (6.sz.kép).

I

i

Felhasznált irodalom

1/ A hajómalom (tombácos malom) leírását Kende Ferenc oki építészmérnök adatai és a helyreállítási tervhez mellékelt műleírása alapján készítettem el.

2/ Pongrácz Pál: A mezőgazdasági jellegű ipari építészet műemlékei. A malmok. - Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei. 1957.

Ш.kötet. 3.SZ. -35.old.

177