Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Gergely Ödön: Távközlő készülékek és berendezések fejlődése Magyarországon
A magyar híradástechnikai ipar az első világháború után csaknem 100 %-ig külföldi tőkeérdekeltségek kezébe került, és ez igen károsan hatott ki a híradás- technikai ipar fejlődésére. A legnagyobb hátrányt az okozta, és ennek a súlyát sokáig éreztük a felszabadulás után is, hogy Magyarországon lényegében nem történt önálló híradástechnikai fejlesztés. Az egyes gyárak készen kapott rajzok és gyártási eljárások alapján dolgoztak és az itthoni szerkesztő-irodák csupán adaptálási munkát végeztek. Ezért itthon nem alakult ki az ipar mennyiségi fejlődésével arányos szakképzett kutató és fejlesztő gárda. A híradástechnikai gyárak aránylag ke- vég mérnököt foglalkoztattak és azokat sem olyan beosztásban, ahol szakmai fej - lődésre és önálló fejlesztési munkára lett volna alkalmuk. Nem is volt külön hír- adástechnikus szakmérnök kiképzés a Műegyetemen és a híradástechnikai iparban és az üzemeltető szerveknél (Posta, Vasút) elektro- és gépészmérnököket alkalmaztak, akik a szükséges szakmai ismereteket a munkahelyükön szerezték meg. 1949-ben, a háború okozta károk felszámolása után, került sor a budapesti Műszaki Egyetemen külön híradástechn. :ai kar felállítására. Nagy kárt okozott az is, hoby a külföldi tőkeérdekeltségek lényegében a hazai szükséglet ellátására korlátozták a magyar híradástechnikai ipart és csak igen kis mértékű exportot engedélyeztek a balkáni országok felé, holott az ipar képes lett volna nagyobb termelésre, ha erre lehetősége lett volna. A külföldi érdekeltségek befolyásának káros hatása abban is mutatkozott, hogy híradástechnikus mérnökeink nagyrészt egyoldalú információkra támaszkodhattak és nem volt alkalmuk más nagy cégek gyártmányainak megismerésére. A felszabadulás után híradástechnikai iparunk első feladata a háború okozta károk sürgős rendbehozatala volt. Az ország csaknem teljesen hírközlő berendezések nélkül állt. Ezeket kellett sürgősen helyreállítani, hogy a normális gazdasági élet megindulhasson. A helyreállítási munka után indult meg a híradástechnikai gyárak reorganizációja és az önálló fejlesztési munka. Híradástechnikai kutató és fejlesztő intézetek alakultak és a híradástechnikai gyárakon belül is megindult a fejlesztés. Ennek hamarosan meg is mutatkozott a hatása és már az első ötéves terv folyamán, a régi berendezések gyártása mellett, folyamatosan új berendezések gyártására tért át a magyar ipar. Lényegesen megnőtt a belső fogyasztás és az ex163
