Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Gergely Ödön: Távközlő készülékek és berendezések fejlődése Magyarországon

Gergely Ödön:

TÁVKÖZLŐ KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

1. A MAGYAR HÍRAD ÁS TECHNIKAI IPAR KEZDETE. 1867-TOL A 80-as ÉT'EK KÖZEPÉIG. - (Távírógépek gyártása.)

Az elektromos táviratozás feltalálásával (Siting 1832, Morse 1837) indult meg az elektromos távközlés.

Magyarországon az első távíróállomás 1847. december 26-án nyílt meg Pozsonyban. Ez még delejtűs kivitelű volt. A második állomás 1850. szeptember 5-én nyílt meg Zágrábban, majd a harmadik ugyanezen év október 1-én Budapesten. Ezek már dombornyomásé Morse gépek voltak. A kiegyezés évében (1867) Magyarországon már 181 állami és 144 vasúti távírógép volt üzemben. Ezek közül egy Hughes rendszerű, a többi Morse készülék volt.

Ezeket a gépeket a kiegyezésig Bécsből szerezték be, ahol már az ötvenes években megfelelő ipar fejlődött ki. Innen kerültek hozzánk azok a műszerész mesterek, akik a magyar híradástechnikai ipar alapjait megvetették.

Az első mechanikai műhelyeket, melyek távírógépek készítésével foglalkoztak, Bécsből bevándorolt műszerészek alapították a kiegyezés után. Ezek a műhelyek még kevés munkást foglalkoztattak (8-12 fő), a műhely-tulajdonosok maguk is resztvettek a munkában, és a technológiai műveletek nagy részét kézi munkával vagy lábbal hajtott esztergapadokon végezték.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1870-72. évi jelentésében a következőképpen emlékezik meg az ipar helyzetéről: "Az országnak távirati szerelvényekben való szükséglete itthon fedeztetik, behozott iparosok és munkaerők által,

151