Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Makkai László: A technika történeti fejlődésének törvényszerűségeiről

mérveit. A munkaeszközök, munka energiák, mozgás átvivő ill. átalakító szerkezetek és munkaanyagok mellett a technikai fejlődés eredménye maga az ember Ül. a társadalom is, minta természetnek termelőerővé alakult része. A biológiai ember elvi és történeti előfeltétele, s egyben elsődleges alanya a technikának, de ebben a minőségben kivülesik a technikatörténeti tudományos vizsgálódások körén^ kutatási területükön belül az ember mint termelőerő, mint a társadalmilag felhalmozott technikai tapasztalatok birtokosa, kivitelezője és továbbfejlesztője, azaz mint a társadalmi technika terméke és továbbtermelője, mintegy másodlagos alanya szerepel.

Ez nem azt jelenti, mintha figyelmen kivül hagynék az ember testi és lelki alkatának, fizikai ügyességének és szellemi képességeinek szerepét a technika történetében, hanem csak azt, hogy mindezt egy olyan állandó hatóerőnek tekintjük, melynek a technikai fejlődésben való aktiv jelenléte törvényszerű, de egyedi, konkrét hatásai esetlegesek és véletlenszerűek (véletlen az, hogy egy technikus ügyes és találékony-e vagy sem), mert indítékaij- a technika viszonylagosan autonom területén kivülrőH egyedi fizikai és szellemi adottságokból) származnak. Specifikusan technikainak, olyannak, amelyből a technikai fejlődés autonom törvényszerűségei levezethetők, a biológiai értelemben vett embernek egyedül azt a fizikai és pszihi- kai adottságaiból származó általános tulajdonságát tekintjük, hogy testi elégtelenségeit munkaeszközök és külső energiaforrások igénybevételével pótolja. Az azonban; hogy az így létrejött technika hogyan fejlődik tovább, s hogy fejlődési tendenciája a termelő i munkának a "második természetre" való átruházásában áll, már nem közvetlenül az ember fizikai-pszihikai tulajdonságaiból, hanem az embernek, mint termelő erőnek anyagi termelő tevékenységéből következik. Ezért van az, hogy az anyagi termelés történeti folyamatában az egyedi f izikai-ps zihikai tulajdonságok nem befolyásolják a technikai fejlődés autonom tendenciáinak törvényszerű kibontakozását, s minthogy nem befolyásolják, a mi szempontunkból el is hánya- golhatók.

A biológiai értelemben vett embernek a termelő értelemben vett embertől való tudományos módszertani megkülönböztetése nemcsak azért lényeges, mert így derül ki, mennyire téves és egyben terméketlen módszer a technikai fejlődést az "emberi képzelőerő és találékonyság" közvetlen termékének tekinteni, hanem elsősorban azért, mert csak így juthatunk el a termelő erők emberi oldalának tech13