Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Vajda Pál: A műszeripar és a finommechanika magyar úttörői

vizsgálatának elvégzésére is. /60/ Bardócz Árpád gépészmérnök a spektroszkópiai gerjesztőberendezések fejlesztésében ért el jelentős eredményeket. A fennálló problémák megoldásával a spektroszkópiai gerjesztőberendezések vezérlését elektronikus alapra fektette. Ennek folytán sikerült elektronikus pontos- sággal és rugalmassággal dolgozó gerjesztőberendezéseket készíteni. Ezek az elektronikus vezérlésű, spektroszkopikus gerjesztóberendezések nagy időbeli működési pontossága lehetővé teszi felhasználásukat időben felbontott színképek előállítására, de egyúttal alkalmasak a szokásos gerjesztési feladatok megoldására is. Bardócz készülékeihez időfelbontó optikai rendszert is dolgozott ki /61/. Kemény Tamás csúszóérintkező nélküli kompenzáló-elemes automatikus kompenzátora (Tensokomp) az első olyan műszer, amelyben a kompenzáló feszültséget vagy ellenállást csúszóérintkező nélkül állítják elő. A csúszóérintkezős megoldással szemben ennek előnyei a következők: nem tartalmaz karbantartást igénylő, hi- básodásnak, kopásnak kitett csúszóérintkezőt, folyamatos átalakítást tesz lehetővé és az átalakító karakterisztikája tetszőlegesre alakítható ki. /62/ Hankóczy Jenő (1879-1939) találmányai a "Farinograph" (a libzt vízfelvevőképességét, a tészta konzisztenciáját, kialakulásának idejét, rugalmasságát és ellágyulását állapítja meg) és a " Fermentograph" (a tészta gázfe lesztőképességét állapítja meg) világszerte használatosak. /63/ Gruzl Ferenc a Hankóczy-féle farinográfos búzaminőség vizsgálati módszert tovább fejlesztve feltalálta a 11 Laborográf" nevű megbízható, olcsó búza- és lisztvizsgáló készüléket. /64/ Barabás János és Török Tibor 1950-ben olyan kisméretű anyagvizsgáló spektroszkópot készítettek, amely elsősorban acélok és más fémötvözetek gyors, roncsolásmentes minőségi és mennyiségi elemzésére használható. A legújabb típus (TB-3) pedig két- prizmás, binokuláris betekintésű; ez egyrészt háromszoros diszperziónövekedést jelent, másrészt pedig nagymértékben fokozza a szubjektív módszer pontosságát és megbízhatóságát, valamint messzemenően kíméli a szemet. A színképvonalak logaritmusintenzitás viszonyának közvetlen leolvashatósága meggyorsítja és pontosabbá teszi a mennyiségi elemzés elvégzését. /65/ A Mester István és Fuchs Erik által kidolgozott "Metalloscop Intactor" műszer és eljárás a fémek szövetszerkezetének roncsolásmentes gyors és olcsó vizsgálatára alkalmas. A műszernek két igen jelentős előnye van: az egyik, hogy könnyen hordozható, tehát olyan szerkezetek is vizsgálhatók segítségével, amelyekhez ilyen vizsgálatok végzésére eddig nem lehetett módot találni. A másik: az elektronikus pontpolirozó

112