Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Vajda Pál: A műszeripar és a finommechanika magyar úttörői

I. Geodéziai (bányászati stb.) műszerek

Sipos Pál ( 1759-1816) a körív mérésére és felosztására alkalmas új műszert talált fel, az izométert, amely az általa felfedezett csavarvonal alkalmazása. Sipos volt az első olyan magyar matematikus, akinek kora színvonalán álló, eredeti értekezéséről tudunk. Nagyenyeden járt iskolába, majd külföldi egyetemeken tanult. Értekezését a Berlini Tudományos Akadémia aranyéremmel tüntette ki és 1796-ban kiadta. Ez annál nagyobb dicsőség, mivel 1700-1854 között Sipos volt az egyetlen matematikus, aki - bár nem volt az Akadémia tagja - dolgozatát az Akadémia kiadásában tudta megjelentetni. Munkájában írja le részletesen új mérőműszereit. Értekezésének legfontosabb része az ellipszis kerületének közelítő meghatározása, a Sipos görbe segitségével. Ez a közelítés az egykorúakat messze túlhaladta, sőt még ma is a legjobb approximációk közé tartozik. /1 / Teleki Ferenc (1785-1831), Sipos tanítványa 1812-ben egy kézben is tartható olyan szögmérő eszközt készített (az addigiak igen nagy készülékek voltak), amelynek pontossága nem maradt el a tükörsextánsétól; előnye, hogy olcsóbb és könnyebb, mint a teodolit és hogy napmagasság mérésénél nincs szüksége mesterséges horizontra. (Teleki készülékét Voigtländer bécsi mechanikus készítette, ugyanaz, aki később Petzval kiváló fényképezőlencséit is csiszolta.]/2/ Miller Albert (1818-1898) a svájci Jakob Amslertől függetlenül, de vele egyidőben, 1855-ben feltalálta és szabadalmaztatta a poláris és orthogonálio rudas planimétert, Feltalálta még a kompenzáló poláris planimétert s nevéhez fűződik a gömbplaniméter elvének lefektetése is. /3/ Wolf Nándor (1883- ) szabatosan dolgozó, a geodéziai gyakorlatban is jól használható planimétert készített. Az addigi merev körülvezető kar (mérőrúd) helyett fonalat ' asznál és méréskor az eredeti idom kisebbitett mását állítja elő s ennek kerületén végzi a területmérést. 14/ Gáthy István (1780- 1859)1845 körül készített nagypontosságú szögtükre az akkoriban általánosan használt mérőasztalt váltotta fel. /5/ Huszár Mátyás (1784-1843) a legnagyobb magyar geodéták egyike 1820-ban ujtípusú szintezőmúszeit tervezett. A műszer leírásánek e/ pontjában (A fordulatszámláló tányért nem 233,hanem 360 egyenlő részre kellene osztani. A tányér indexét pedig úgy kellene megszerkeszteni, hogy a beosztásokat és a csavarmeneteket jelezze, de mindamellett a tányért forgató csavarral semmi közös mozgása se legyen, ellenben mindenkor a zérus vonásra lehessen állítani) a korszerű szabatos szintezőrnuszerek egyik legfőbb követeimé98