Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Edvy Gyula: A régi budai "nádori" vízmérce

cc. / A mérceakna Vízmércénk aknája a vízkivételi aknától számítva a vízvezetéki cső 1» és 2. töréspontja között foglal helyet. Bizonyára később készült, mint a földalatti csa­torna és a csővezeték. Erre enged következtetni a csőszakasz tengelyéhez képest oldalainak ferde helyzete. A BT. 65. jelű helyszínrajzra - piros szaggatott vonalai­val - valószínűleg utólag lett felszerkesztve. Ebből arra következtethetünk, hogy az 1818-iki helyreállításhoz egy jóval korábbi - talán az 1748-1777. évi építkezések­hez készült helyszínrajzot használtak fel. Az aknában, annak délkeleti alsó falán találjuk a vaspántot, a 118. számú pontcsoport 2. meghatározott magassági pontját. Magára a vízmércére az aknában három magassági adatunk van: a "vízmércerúd köve", vagy "vízmérce-oszlopkő" a fenti pontcsoport 3. meghatározott magassági pontja; a "kő, melyen a vízmérce számlapja fekszik", a fenti pontcsoport 5. meg­határozott pontja; végül a vízmérce nuilpontja, a fenti pontcsoport 8. meghatározott pontja. A vízmércének mélyen fekvő "0" pontja felett, közel 7,5 m magasságban, oszlopkő és száxnlapkő felső síkját találjuk. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a DUNA-MAPPATIO során egy kőoszlopból készült álló vízmérce tetejét és null- pontját határozták meg. Álló vízmérce esetén nehéz elképzelni, hogy egy alig 1 m széles és 1,5 m hosszú 7,5 m mély üregben mily módon lehetett leolvasni kisvíz idején a napi vízállást a függőlegesen álló számlapról, hacsak valaki az észlelés­hez le nem mászott az akna mélyébe. - Ezt a kérdést az egyelőre lappangó mérce­szerkezeti rajz dönti majd el. Mérceszerkezeti rajzaink "úszós-pálcás" mércéről vannak. - Ha ilyen szerkezetű volt vízmércénk, akkor a vízállást - közelségénél fogva - a kútszobából az ablakon át le lehetett olvasni. Mint a BT. 72. jelű mérceszerkezeti rajzon látha­tó, az úszós-mérce az akna északnyugati oldalán van elhelyezve. Ezzel szemben a vaspánt - a pontcsoport 2. meghatározott magassági pontja - mely az űszós-mérce "felszállócsövét" a szegélykő falához erősíthetné, - az alsó akna délkeleti oldalán volt. 83

Next

/
Thumbnails
Contents