Szunyogh Gábor: Mobileum (Tárlatvezető füzetek 3. Budapest, 2008)

Külsőégésű hőerőgépek

Hőerőgépeit KUJ-SCXEGESU HŐERŐGÉPEK A

tanuimánytár Kaposvár-utca felőli oldalán álló többi gép fokozatosan átvezeti látogatóinkat a hőerőgépek birodalmába. Az első három gép inkább csak „bevezetés", mert ezek a „tűzben rejlő energia" felhasználásának a hőskorából származnak, és nem jártak be olyan „diadalutat", mint a XIX. és XX. század nagynyomású gőzgépei. Technikatörténeti jelentőségük és a szellemes működési elvük miatt azonban igen figyelemreméltók. Magyarország első gőzgépének makettjével kezdődik a sor (Garamvári Pál, Országos Műszaki Múzeum Restaurátor Műhelye, Budapest, 1975, 78.140.1.). A makett az 1720-ban Isac Potter és Hell József tervei alapján a Selmecbánya közelében található Újbányán épített Newcomenrendszerű gőzgép 1:10 méretarányú (mozgatható) másolata. Működése alapvetően eltért a későbbi gőzgépek működési elvétől. A gép egy több emelet magasságú kőházban foglalt helyet. Jellegzetes, messziről is látható eleme a ház ablakából kinyúló vastag, 10 méter hosszú fagerenda (himba), melynek egyik, a házon kívüli végéhez a bánya mélyébe lenyúló szivattyúrúd, másik, gépházon belüli végéhez a dugattyúval kapcsolatot létesítő lánc volt kötve. A hatalmas gépház és bólogató himba alapvetően meghatározta az atmoszférikus gőzgépek arculatát. Munkahengerük függőleges helyzetű volt, dugattyúrúdjuk felfelé nyúlt ki a hengerből.