Szunyogh Gábor: Mobileum (Tárlatvezető füzetek 3. Budapest, 2008)

Szivattyúk

kotta meg a gőzkazánok vízutánpótlását biztosító, róla elnevezett szivattyúkat. Feltalálásának előzménye, hogy Amerikában, a gőzhajók kazánjának utántöltésére szolgáló tápvízszivattyúkat közvtlenül a hajó gőzgépének főtengelyéről hajtották, ezért amikor a gépet leállították, mert a hajó várakozásra kényszerült, akkor a befűtött kazánból a víz lassan elforrt. Worthington ezért olyan szivattyút készített, amely maga is egy különálló kis gőzgépet tartalmazott, így a ha a fő gép nem is üzemelt, a Worth i n gto n -szivattyúvá I bá rm i ko r fel lehetett tölteni a kazánokat. A Worthington-szivattyúk műszaki érdekessége, hogy nincs bennük forgó alkatrész, mert a kis gőzgép dugattyúrúdja közvetlen összeköttetésben állt a szivattyú dugattyúrúdjával. Ezáltal a gőzgépeknél szokásos bonyolult mechanizmusokat elhagyhatták, méretük csökkenthető volt, és üzembiztosságuk növekedett. Gyártására 1845ben megalapította a Worthington & Baker céget, amely rövidesen az egész világot ellátta szivattyúival. A kazánok vízutánpótlására akadtak másféle megoldások is, amint az látható a két Worthington-szivattyú mellett elhelyezett gőzüzemű sz/vatytyú (1890-1900, 70.455.1.) példáján is. Bár látszólag hasonló hozzájuk, szerkezetében mégis egészen más felépítésű: tulajdonképpen egy közönséges (síktolattyús) gőzgép és egy álló elrendezésű dugattyús vízszivatytyú közös tengelyre szerelt változata.