Tóth Endre: Az élet villamos készülékei. Séta az Országos Műszaki Múzeum gyengeáramú- és erősáramú gyűjteményében (Tárlatvezető füzetek 2. Budapest, 2008)

még évekig egyedülálló tudományos értékkel rendelkeztek, ma pedig a muzeális értékük az egyedülálló. A győri gimnázium, majd a líceum a helyszíne a tanári pályakezdetnek. Ez utóbbiban mondta Jedlik Ányos 1828-ban: „Egy elektromágneses (áramot vezető) drót egy hasonlóan elektromágneses körül folytonosan forgó mozgást foganatosíthat." Ehhez alapul szolgáltak a kortárs fizikusok által elért eredmények. Volta, Oersted, Aragó, Ampere felismeréseihez Jedlik hozzátette saját ötletét, pl. a higanyvályús kommutátorát, amivel létrehozta a világon először a „forgony"-t, a tulajdonképpeni soros motor ősét, mely szerint a mágnes tekercsének két kivezetése a középen lévő feltámasztási pont közelében egy 2 félköríves higanyvályú egyik, illetve másik felében ér bele az elektromosságot vezető higanyba. Az egyik félkört az áramforrás egyik, a másik félkört az áramforrás másik sarkával kötötte össze a tudós tanár. Igy, elfordulás közben az elektromágnes áramának iránya a sokszorozó tekercs síkjára merőleges helyzetben ellenkezőre váltott, s ezzel létre jött a folyamatos forgómozgás. Működési elve alapján a készülék az egyenáramú motor őse