Képes Gábor: Az URAL-on innen - és túl. Séta az Országos Műszaki Múzeum matematika- és számítástechnika-történeti gyűjteményében (Tárlatvezető füzetek 1. Budapest, 2006)

(többek között Norbert Wiener munkásságával) az 1940-es évekre tehető, de a „gondolkodó gép", a szellemi munka automatizálása már évszázadok óta az emberiség legnagyobb kihívása. Az emberi megismerés, érzések és gondolatok kombinatorikus ábrázolása, modellezése már a katalán Raimundus Lullust is foglalkoztatta (er. Ramon Llull, 12321316). Hazánkban például Kempelen Farkas (1734-1804) mechanikus alkotásai: a Sakkozó Török nevű mutatványos szerkezet, az emberi artikulációt modellező Beszélőgép mutat ebbe az irányba. Szintén Kempelen készített vakok részére domború nyomású sajtót. Kempelen tárgyaival nem rendelkezünk, de a terem Jedlik Ányossal foglalkozó részében megtekinthető egy másik korai magyar, az informatika felé mutató kísérlet, a Vibrográf rezgési készülék, mint analóg számológépnek is tekinthető rajzoló eszköz. Múzeumunk bemutatja az első magyar valódi kibernetikai iskolák több tárgyát. Amíg Budapesten, a műegyetemen az első magyar elektromechanikus számítógépet megépítő Kozma László (19021983), addig Szegeden Kalmár LáSZlÓ }7 Abm Ka

hnár László és Muszka Dániel professzor (1905-1976) alakított ki kibernetikai és programozói oktató központot. Kezdeményezésére az 1950-es évek végén létrejött a szegedi József Attila Tudományegyetem programtervező matematikus szaka, majd a Kibernetikai Laboratórium (KibLab) is. Kalmár László soktényezős logikai feladványok megoldására alkalmas jelfogós gépét és munkásságának további relikviáit a