Képes Gábor: Az URAL-on innen - és túl. Séta az Országos Műszaki Múzeum matematika- és számítástechnika-történeti gyűjteményében (Tárlatvezető füzetek 1. Budapest, 2006)

operációs rendszert. Ára újkorában 10.000 USA dollár volt, s egy év után leállították a gyártását. A legenda szerint a hozzá használt kurzorpozicionáló, a később az egész világon elterjedt egér prototípusát egy szappandobozból és egy dezodor-golyóból építették. Múzeumunk az Apple Lisa első változatát őrzi, külső, 5 megabájtos ProFile merevlemez egységgel. Az első változat még 5,25"-os hajlékony lemezeket használ, míg az újabb, de szintén nem túl sikeres Lisák már 3,5"-os kazettás floppykat. A Lisa összetéveszthetetlen formájú doboza egy darabig még a Macintosh XL típusnak adott otthont, majd végleg eltűnt a piacról - és a köztudatból. Manapság a Lisa a számítógépgyűjtők egyik kedvenc trófeájává vált. A PC története a nyolcvanas évek óta is gazdagodik és színesedik, immár a multimédia, a telekommunikáció eszköztárát kínálja a felhasználóknak. Hazánk sem maradt ki a személyi számítógép hőskorából: Simonyi Endre vezetésével a nyolcvanas évek elején megalakult a magyar HCC klub, majd számos cég, így a Videoton, a Microkey Kftt (fejlesztőként az MTA SZTAKI) és a Híradástechnikai Szövetkezet is jelentkezik otthoni- és kisebb irodai mikroszámítógépekkel. 1982-ben az SZKI-ban (Számítástechnikai Koordinációs Intézet) elkészült az első magyar IBM PC-klón, a Proper, amely világszerte is az első PC-klónok közé tartozik. Markáns formaterve, az Orion cég által gyártott képernyője sok látogatónknak az „Orion űrhajó kalandjai" című science-fiction sorozatot juttatja eszébe. Talán azért tetszik annyira sután avíttnak, mert olyan, amilyennek a múlt embere a vágyott jövőt elképzelte. Perifériákat is gyártottunk: a hagyományos számítógépes konfigurációk elemeit gyártó MOM (Magyar Optikai Művek), BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár) és más nagy cégek