Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

késve és kitérően válaszolt. A király végül a kérdés tanulmányozását a Helytartótanács figyelmébe ajánlotta.

57 1842. június 13-án a fiumeiek is az uralkodóhoz fordultak a fiumei vasút érdekében. Azt kérték, hogy a vasútépítést Magyarországra is terjesszék ki, valamelyik fiumei vonalra: vagy a Pest-Fiume, vagy pedig a Vukovár-Eszék-Fiume köztire. Folyamodványukban valójában nem is a vasút építésének azonnali megkezdését, hanem a szükséges adatok beszerzését és költségvetés elkészítését szorgalmazták, hogy az 1843-ban összeülő országgyűlés dönthessen a tervezett vasút végpontjáról. Az uralkodótól az előmunkálatok költségeinek megelőlegezését kérték. Ugyanezzel a kérésükkel körlevélben fordultak a megyékhez is.

58 Mint látható, ekkorra már a Sziszek-Károlyváros elképzelést felváltotta a Vukovár-Eszék-Károlyváros vasútvonal gondolata. A Kancellária azonban feleslegesnek ítélte a fiumei vasutat.

59 Magyarország kihagyásának az állami vasútépítési tervekből volt némi „haszna" is a fiumei vasút szempontjából: a potenciális rivális Knezic-féle tervezet végleg lekerült a napirendről. A zenggiek ugyan még 1844-ben is vasútért folyamodtak az uralkodóhoz, méghozzá a fiumei tervek ellenében, de kérésük nem talált meghallgatásra.

60 A XXV. tc-ben szereplő Sziszek-Károlyváros vonalnak a Dunáig való meghosszabbításának ötletéről nem tudjuk pontosan, kitől származik. Az ötlet eredetileg a vasút előmunkálataira összeállt társaságtól származhatott, esetleg Sanfermo gróffal konzultáltak a kérdésről. A társaság megbízásából Sanfermo elkészítette egy Eszék-Károly város vonal és egy Eszéket Vukovárral összekötő szárnyvonal előtervét.

61 Kari Bruck (a trieszti Osztrák Lloyd igazgatója, 1848-ban osztrák kereskedelmi miniszter), a fiumei-trieszti társaság nevében folyamodott a Helytartótanácshoz 1842. november 5-én, Sanfermo említett munkájára alapozva, és azt csatolva, az 1840-ben elnyert előmunkálati engedélyek kiterjesztésére a Sziszek és a Duna (Eszék vagy/és Vukovár) közti szakaszra. Ez a vonal Vukovár-Eszék után a Nustar, Vinkovci, Brod (szlavóniai), Stupnick, Grediani, Kraljevo, Prebrovac, Galdovo útvonalon érte volna el a Szávát. A Sziszek melletti Galdovo után csatlakozott volna a Sziszek-Károlyváros vonalhoz.

62 A tervezett vasútvonal meghosszabbítása a Dunáig teljesen logikus gondolat volt. A Sziszek(Zágráb)-Károlyváros közötti rövid vasútvonal csak a Kulpán való szállítást küszöbölte volna ki, az árut Sziszekig továbbra is a Száván folyásiránnyal szemben kellett eljuttatni. Ez hosszú időt vett volna igénybe, és a Száván való hajózás is bizonytalan volt. A Dunán az áru viszont a folyás irányában jutott el a Száváig, a folyásirányban való szállítás pedig jóval gyorsabb és olcsóbb volt, ráadásul a Dunán a hajózás jóval kevésbé volt bizonytalan, mint a Száván. Mindebből következik, hogy a Duna alsó szakaszán - (pl. Vukováron) - összegyűlő, odáig olcsó vízi úton eljutó terményeket sokkal inkább érdemes végig vasúton szállítani Károlyvárosig, mint a Száván folyásiránnyal szembe eljuttatni Sziszekig, és csak ott átrakni a vasútra. Sanfermo maga 57 Gergely 25-26. o. 58 Fiume Kapitányi Tanácsa- Uralkodó 1842. jún. 13. Prijedlozi 69., 70. sz. 384-388. o. 59 Gergely 33. o. 60 Zengg városa - Uralkodó 1844. szept. 1. Prijedlozi 91. sz. 461-464. o. 61 M. A. Sanfermo: De conventia utilitatcque aperiendae liberac et expeditac comunicationis inter regna Hungáriáé, Croatiae, Sclavoniae et Banatum atque portus hadriatici maris cum tabula topographica (1842.) Prijedlozi 414-425.0. 62 Bruck - Helytartótanács 1842. nov. 5. Prijedlozi 72. sz. 389-391. o. 24