Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)
2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7
építéséhez értő mérnökökben, de a vuko vár-fiumei vasúthoz fűződő politikai harcok, Széchenyi és Kossuth ellentéte is sajátos fiktív mérnökhiányt teremtett. Széchenyi mint a Helytartótanács közlekedési osztályának vezetője megakadályozta, hogy például Keczkés Károly, Hieronymi Ottó Ferenc vagy az Építési Főigazgatóság alkalmazásában álló más mérnök a vukovár-fiumei vasút előmunkálataiban közreműködjön. A vasútban leginkább érdekelt fiumeiek is vonakodtak magyar vagy osztrák mérnököt felkérni, egy már hírnévre szert tett szakemberhez ragaszkodtak. X Az 1832-1836-os országgyűlés a vasút- és úthálózat középpontjául Pest-Budát jelölte meg. Ebben a centralizációs törekvésében azonban következetlen volt. Az 1836: XXV. te. a fővonalak között a Pest-Fiume és a Sziszek-Fiume összeköttetés esetén is a törvényben meghatározott előnyöket nyújtotta a vállalkozók számára. A törvény csak vasút vagy csatorna építése esetén ígért támogatást. A végrehajtást illetően a törvény alkotmányjogi kompromisszumot képzett: a kedvezményezett irányokat az országgyűlés tűzte ki, az engedélyek megadása pedig a kormányzatot illette. A leginkább érintett fiumeiek már 1837-ben egy, a tengerhez vezető vasút tervezgetéséhez fogtak, ugyanekkor kezdtek el Magyarországon a Középponti Vasút gondolatával foglalkozni. A fiumei tervezgetések keresztülhúzása céljából azonban az Udvari Haditanács közbelépett: 1838 március-áprilisában utasították Kajetan Knezic mérnök-őrnagyot, hogy mérje fel egy Sziszektől a tengerpartig, a Határőrvidék területén vezetett vasút megépítésének lehetőségét. 43 Knezic 1838 szeptemberére elkészült hosszú és alapos jelentésében többféle összeköttetési lehetőséget is megvizsgált. A vasút megépítését lehetségesnek tartotta, de csak a Karszt lábáig. Véleménye szerint ugyanis a vasutat (a korabeli technika színvonala mellett) nem lehetett átvinni a hegyeken sem Zengg, sem Trieszt, sem pedig Fiume felé. Javaslata szerint Sziszeknek a Határőrvidéken keresztül a tengerparttal való összeköttetése a következőképpen volt lehetséges: Sziszektől Bandinoszelloig 10 Vi német mérföld 44 hosszú vasutat kell építeni, majd Bandinoszellot a József úttal összekötő 3 mérföld hosszú új utat, végül a József utat Zenggig 6 l A mérföld hosszúságban felújítani. Rámutatott arra, hogy a vasút tervezett végpontján nincsenek tárházak, a terület lakatlan, nincs fuvarozási lehetőség. Megemlítette azt is, hogy egy Sziszek-Károly város közti vasút megépülése komoly konkurenciát jelenthet. 45 Knezic nem szól róla, de az is problémát jelentett, hogy Zengg kedvezőtlen fekvésű és adottságú kikötője teljesen alkalmatlan volt a neki szánt feladatra. Az Udvari Haditanács azonnal az Udvari Kamarához fordult Knezic tervével, de az 1839 januárjában elutasította, mondván, hogy nincs rá pénz, és a vasútépítés magánosok dolga. 46 Ennek ellenére az Udvari Haditanács nem adta fel a határőrvidéki vasút tervét, sőt államköltségen való építésben reménykedett. Miközben az Udvari Haditanács a Határőrvidéken keresztül építendő vasút terveit igyekezett minden áron elfogadtatni az uralkodóval, 47 a fiumeiek 1837-es kudarcuk után ismét 43 Knezic - Vlassits Ferenc bán 1838. szept. 25. Prijedlozi 35. sz. 262-280. o. 44 1 német mérföld=7532,5 méter 45 U.o. 46 Udvari Kamara - Udvari Haditanács 1839. jan. 23. Prijedlozi 38. sz. 285. o. 47 Udvari Haditanács - Uralkodó 1840. júni. 3. Prijedlozi 47. sz. 293-315. o. Knezicet a Haditanács 1839-es kudarca után részletes tervek kidolgozására utasította, és ezeket terjesztették ekkor az uralkodó elé. 21
