Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)
2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7
vezető vasúttal. 26 Nem a reformkor két vezető politikus egyénisége, Széchenyi és Kossuth publicisztikájában jelenik meg először a buda-fiumei és a sziszek-fiumei vasúti összeköttetés létesítésének szükségessége a magyar kereskedelem előmozdítása érdekében. Győry Sándor a Tudománytár 1835. Évi folyamában megjelent „A közlekedés rendszereiről" irt értekezésében a magyar bel- és külkereskedelem és közlekedés fejlesztése érdekében a pest-szegedi út kiépítése mellett legfontosabbnak a buda-fiumei vasutat jelöli meg. Az első vasútépítési tervek 27 a törvény meghozatalát követően azonnal megszülettek, a vasútépítés Magyarországon mégis csak az 1840-es években vált a közlekedésfejlesztés központi kérdésévé. 1848-ig 176 km hosszúságú gőzvontatású vasútvonal épült. 28 A Pozsony-nagyszombati vasúttársaság alapítói találták magukat szemben azzal a problémával, amely a reformkori Magyarország vasútépítő vállalkozóinak állandó gondjaként jelentkezett: mérnököket kellett találni az előmunkálatokhoz, a tervek készítéséhez és a vasút megépítéséhez. A vasúttársaságot megalapító tizenhét pozsonyi és környékbeli földbirtokos vasútépítési szándékát közvetlenül a Bécs és Pozsony közötti vasúti összeköttetés létrejöttének híre motiválta. Rotschild 1836. március 7-én engedélyt kért arra, hogy a bécs-bochniai vasút Deutschwagram állomásától kiindulva Pozsonyig szárnyvonalat vezethessen, és az előmunkálatokat megkezdhesse. Rotschild az előmunkálati engedélyt 1836. Március 19-én megkapta, erről a kancellária március 21-én értesítette Pozsony város tanácsát és a megyét. 29 Magyar vasútépítő mérnökök nincsenek, bár a kortárs magyar mérnökök, egykorú kifejezéssel az „inzsenörök", jól tájékozottak, a vasút nem újdonság a számukra. Angliában az első közforgalmú gőzüzemű vasutat, amely 1830-ban nyílik meg, Liverpool és Manchester között még építik, amikor 1828 októberében Vargha János (1798-1850) „diplomás földmérő és a kir. Magyarországi Építő Főigazgatóságnál rendsz. Praktikáns" lefordította és megjelentette az európai Ezek a vonalak: Pestről Bécs felé Ausztria határszélig: Pestről a magyar révpartokig: Pestről Zimonyig: Pestről Morva és Szilézia széléig: Pestről Galícia határáig: Pestről Erdélyig -Kolozsvár felé: Pestről Erdélyig Nagyszeben felé: Bécsből, illetőleg Ausztria határszélétől egyrészről a magyar tengeri révpartig, másrészt Eszékig s Törökországig: Bécsből, illetve Ausztria határszélétől Magyarországon át Krakkóig: Kassától Krakkóig: Miskolctól Galícia-Oroszország felé, Sziszektől a magyar tengeri révpartokig. 27 Az 1848 -ig felmerült vasútépítési tervek és közlekedésügyi reformtervezetek levéltári anyagon alapuló és teljes összefoglalását lásd. Pakucs 10-24. o. - Gábriel Tibor: A magyar vasútépítés kezdetei c. tanulmánya (Vasúthistória, 1996. 7-23. o.) Gábriel nem ismeri Pakucs munkáját és címével ellentétben témája valójában a Magyar Középponti Vasútra korlátozódik. 28 Magyar Szent Korona Országainak Vasutai 1845-1904. Összeállította: Tominac József. Bp. 1905. 29 Pakucs 27. o.- A pozsony-nagyszombati vasút megépítését nem akadályozta az a tény, hogy a Bécs és Pozsony közötti vasúti összeköttetés végül is csak tizenkét év elteltével, 1848. augusztus 20-án jött létre. Pedig 1836-ban két tőkéscsoport, kétféleképpen is tervbe vette Bécs és Pozsony között a vasút megépítését. A Rotschild bankház mellett egy másik tőkés csoport, Sina György báró vezetésével, Győrön keresztül kívánta Pozsonyt Béccsel összekötni. Az előmunkálati engedélyt 1836. február 26-án kapták meg. Bécs és Győr között két vasútvonal építését tervezték: az egyik egyenes irányban, a másik pedig kerülővel, Sopron érintésével kapcsolta volna össze a két várost. Az elsőből szárnyvonal ágazott volna ki Pozsonyig. A Sina-féle terv egyáltalán nem valósult meg, és a Rotschild-féle terv is csak egy évtizeddel később és némileg módosultan került kivitelre. A Kaiser Ferdinands Nordbahn csak a magyar határig építette meg a szárnyvonalat, és nem Deutschwagramtól, hanem Ganserndorfból leágazva Marcheggen át érte el Pozsonyt. A Pozsony és az osztrák határ közötti vonalat 1844. Március 4-én kapott engedélye alapján a Magyar Középponti Vasút építette meg és 1848. augusztus 20-án adta át a forgalomnak. (A szárnyvonal osztrák szakasza már 1847-ben elkészült, de nem nyitották meg, csak a magyar vonalrésszel együtt.) 15
