Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Az Egységes Számítógép Rendszer (ESzR)

Az ESzR több, mint húsz évet jelent a hazai számítástechnika történetéből azt hiszem, hogy ezekkel az évekkel az informatika-történetünkben még mindig nem számoltunk el. A valamikori résztvevők általában hallgatnak ezekről az évekről, mintha szégyelleni kellene azt, ami akkor történt. Mások büszkék rá, de többnyire nem mondják. Az ESzR történetének a főszereplői: Sebestyén János, Náray Zsolt és a többiek, közülük sokan már nincsenek közöttünk. Ki kellene egyszer mondanunk: az EszR bűn volt-e, vagy dicsőség? A Videoton EC 1010 B Az EGYSÉGES SZÁMÍTÓGÉP RENDSZER (ESZR) BEVEZETÉS A hatvanas éveknek vége felé egyre több külföldi gyártású számítógép jött be az országba, amelyek egy része a szocialista táborból, főleg a Szovjetunióból érkezett. A keleti beszerzéseknek a kormány nagyjából szabad utat adott, külön és meglehetősen bonyolult procedúrája volt azonban a nyugati számítógépek beszerzésének. A legkönnyebb út az volt, ha a megfelelő helyen megvolt a megfelelő kapcsolat, de még így sem lehetett könnyen nyugati számítógépet vásárolni, mert ott volt a Számítástechnikai Tárcaközi Bizottság (SzTB), a stabil tagok: Sebestyén János, OMFB elnökhelyettes, Pesti Lajos KSH elnökhelyettes és a gyakran cserélődő gépipari miniszterhelyettesek, akiknek a javaslatot el kellett fogadniuk. Sebestyén János puritánságán, de Pesti Lajos elvein is sok minden ismeretségi szál - megbukott. A KGST véleménye szerint a számítógépgyártás, a „keleti" országokban meglehetősen zavaros volt. Volt egy olyan határozat, hogy