Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Jánosi Marcell

floppy helyett - 1 972-ben - egy kazet­tás, tehát kemény műanyagházban elhe­lyezett forgó mágneslemezt alkalmaz­zon. Az ötletből először találmány, majd termék született, hamarosan elkészült az első, MCD-1-es, nagyon korszerű, „kazettás információrögzítő berendezés". Az MCD-1 „Kazettás információrögzítő berendezés Jánosi nagyszerű konstruktőr volt és egyáltalán nem elégedett meg azzal, hogy az ötletét megvalósította, egy olyan „floppy" memóriát akart kifejleszteni, ami technológiában sok­szorosan túltett minden addigi, létező floppy memória konstrukción. Az akkor forgalomban lévő 8"-os amerikai gyártású floppy 10 liternyi helyet foglalt el a számítógépben és 250 kBájt volt a kapacitása. Jánosi­nak az állandóan finomított konstrukciója - ugyanabban az időben ­3"-os lemezt használt, az MCD-1-es meghajtó térfogata pedig alig ha­ladta meg az 1 litert, miközben a memória kapacitása ugyancsak 250 kBájt volt. Akárhonnan is nézem a dolgot - a hetvenes években, floppy technológiában a BRG-nek - a világgal szemben, a magyar floppy javára -1:10 arányú technológiai előnye volt, amit a versenytársak is elismertek. Jánosi konstruktőri nagyságát az is mutatja, hogy a ma használt 3,5"-os kazettás floppy-k mérte - a 70-es évek BRG floppy­jával összemérve - alig kisebb annál. Ha egy ilyen jelentőségű találmány - bárhol a világon - megszületik, azonnal lázas kutatás indul olyan tőkeerős partnerek után, akiknek a segítségével a gyártást meg lehet szervezni és a találmány hasznát - a feltaláló és a befektető között arányosan megosztva - le lehet fölözni. A BRG-ben nem így történt. A gyár vezérigazgatója egyáltalán nem hitt a kazettás floppy sikerében, mindenáron az akkor divatos „buborék­memóriát" akarta fejlesztetni, amiből azóta - sehol a világon - nem

Next

/
Thumbnails
Contents