Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Az első hazai elektronikus számítógép, az M-3 (1957-59)

Villiam Lőwenfeld és Vasile Baltac a MECIPT-1 számítógép előtt nem vette tudomásul a KGST határozatát, nemhogy megszüntették volna a romániai számítástechnikai ipart, ellenkezőleg egy óriási fejlesztőintézetbe tömörítették az addig külön dolgozó kutatókat. Három városban: Bukarestben, Temesvárott és Kolozsvárt, ahol főleg az egyetemeken - kitűnő fejlesztők álltak a rendelkezésre, ezekben a városokban alapították meg az ITC számítástechnikai kutatóintézet három részlegét. Az MTA KKCs, illetve akkor már MTA Számítóközpont kapcsolatba került a temesvári Egyetemen Villiam Lőwenfeld mérnökkel, majd később Josef Kaufmann matematikussal, akik az ötvenes évek végére megterveztek és meg is építettek egy elektroncsöves számítógépet, a MECIPT-1-et, ami - számítógépként - azért nem működött, mert nem volt memóriája. Abban az időben számítógépmemóriát a szocialista országokban nem, vagy legfeljebb protekcióval lehetett kapni. Mi - az MTA-ban - egy nagyszerű mechanikus műhellyel rendelkeztünk, ahol több mágnesdob-memóriát is gyártottunk, mivel a biztos működés érdekében, a gyakori hibák miatt - igyekeztünk több mágnesdobot is tartalékolni. Aczél és Lőwenfeld hamar megegyeztek: segítünk és az egyik tartalék memóriánkat átadjuk a temesvári kollégáknak. Ráadásul - ekkor már én voltam a számítóközpont üzemeltetési osztályának a vezetője és a memória vezérlőegység fejlesztésének a felelőse - úgy döntöttem, hogy nem csak a mágnesdobot, de az általunk fejlesztett vezérlőegység terveit is át fogjuk adni román barátainknak. így is történt, Lőwenfeld és Kaufmann átjöttek Budapestre, mi mindent átadtunk, két munkatársam Kardos Kálmán és Jámbor Antal a memóriát átszállította Temesvárra, mindent összekapcsoltunk és a gép