Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Az első hazai elektronikus számítógép, az M-3 (1957-59)

Az ötvenes években egyre több hír érkezett az Amerikában megépült elektronikus számoló-berendezésekről, akik az irodalomból hozzájutottak, Neumann János, John Mauchly, Presper Eckert és Hermann H. Goldstine nevét is ismerték. Néhány műsza1<i szakember később azt mondta, a hazai elektronikus számítógép-fejlesztés is a levegőben lógott. Mi ebből az egyetemen szinte semmit sem vettünk észre. Tarján Rezsó (1908-1978), aki először javasolta az Akadémiának, hogy épüljön hazai fejlesztésű elektronikus számítógép AZ ELSŐ HAZAI ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉP, AZ M-3 (1957-59) Ebben az időben a koncepciós perekben elítélt dr. Tarján Rezső, Hatvány József és dr. Edelényi László éppen a börtönben raboskodtak, tulajdonképpen közöttük merült fel először a gondolat: meg kellene próbálni Neumann János számítógépét lemásolni, és az ország tudósai számára egy hasonló, hazai elektronikus számítógépet építeni. Innentől kezdve a történet meglehetősen abszurd. A javaslatot még a börtönben megfogalmazták, elküldték a Magyar Tudományos Akadémiának, ahol az illetékesek a javaslatot nem fogadták el. Az ötvenes évek elején a koncepciós perek következtében ugyanis számos kiváló koponya került ártatlanul börtönbe. A rendszer nem volt annyira stupid, mint amilyennek látszott, ugyanis a bebörtönzött kutatókat egy börtön-fejlesztő intézetbe gyűjtötték össze, ahol az embereket ingyen, később némi éhbérért dolgoztatták. Ez az intézet volt a hírhedt KÖMI 401 (Közérdekű Munkák Igazgatósága), itt kezdett el - Tarján, Edelényi és Hatvány - az elektronikus számítógép fejlesztésén gondolkodni. Egyébként a KÖMI 401 „dolgozója" volt ebben az időben Kozma László is. Rákosi bukása után, az ötvenes évek közepén, Tarján és elítélt tár-