Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Nemes Tihamér (1895-1960)

„A hanganalízisre vonatkozó tanulmányai a beszédíró gépnek képezik a részfeladatát. A beszédíró gép szükségszerű logikai funkciói irányították a tevékenységét a gépesített agy problémáira. A színes televízióra vonatkozó szabadalmai főleg az emberi látás mechanizmusának a mélyebb megismerése szempontjából voltak érdekesek a számára. A léptető gépre vonatkozó szabadalma az emberi idegrendszer automatizálásának a mélyreható tanulmányozásából született. (...) Ebben az időszakban, amikor a tudomány még nem ismerte azt a szót, hogy kibernetika, korát megelőzve kutatja az emberi szervezet és a gépi szerkezet közötti közös vonásokat, és ezzel lerakta alapját a kibernetika tudományának. " Bognár Géza akadémikus, 196 / NEMES TIHAMÉR O895-1960) Valóban az első magyar kibernetikus volt, mielőtt a kibernetikát Norbert Wiener (1894-1964) elnevezte és meghatározta volna. 1957-től nagyon rövid ideig - alig három évig - ismertem, akkor már a Posta Kutató Intézetben nagy megbecsülésnek örvendő mérnök volt, aki szívesen állt le velünk - éppen csak az egyetemet befejezett fiatal mérnökökkel - beszélgetni, legtöbbször anekdotázni. A beszélgetések folyamán - elsősorban - az általunk épített első hazai elektronikus számítógép, az M-3 érdekelte. Mindig figyelemmel hallgatott bennünket, én nagyon sokat tanultam Tőle. A harmincas években feladta korábbi igazgatói pozícióját és akkor szegődött el a Posta Kutató Intézetébe, ahol egészen különleges dolgokkal kezdett el foglalkozni: olyan berendezéseket tervezett - ezeket sorban szabadalmaztatta is - amelyek az embernek például a gondolkozását, mozgását, vagy szervezetének a működését modellezték. Nem hiszem, hogy volna még egy olyan magyar mérnök, aki annyiféle témájú és olyan sok találmányt jelentett volna be, mint amennyit Nemes Tihamér Nemes Tihamér