Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kozma László (1902-1983)

Kozma László és Frajka Béla a kézzel lyukasztott MESz I programlappal 1961 -ben az Akadémiának előbb a levelező, majd 1976-ban a rendes tagjává választották. 1955-ben kezdte el a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának a Gyengeáramú Szakán, a Vezetékes Híradástechnikai Tanszéken a háború utáni első hazai jelfogós számítógépet tervezni abból a célból, hogy a tanszékén legyen egy demonstrációs eszköz, amivel a kapcsolástechnikai feladatokat be tudja mutatni. Kozma László úgy tervezte, hogy ezzel a géppel majd a Budapesti Műszaki Egyetemen felmerült számítási feladatokat is meg tudják oldani. A berendezés méretét egy fontos „tudományos" elv korlátozta, az építésre kapott hitel nagysága. Ebben az időben, a Magyar Tudományos Akadémián, Tarján Rezső (aki Kozma Lászlóval egy időben, ugyancsak egy koncepciós per vádlottjaként a börtönben volt) már tervezte az első elektronikus számítógép megépítését, ami nyílván gyorsabban működött volna, mint a Kozma építette jelfogós számítógép, amit Kozma elsősorban oktatási célra szánt. A MESz I (az első Műegyetemi Számítógép) jelfogós számítógépet Kozma László a legolcsóbb, itthoni gyártású, u. n. „R" típusú jelfogókkal építette meg, az áramköröket Kozma László maga tervezte. A tervezési munka 1957 tavaszáig tartott. Ezután megkezdődött a szerelés, a forrasztás és a kábelezés, amivel 1958 elejére készült el. A gép 1958 végére működött, 1959-ben már oktatásra használták, de számolási célokat is szolgált. A MESZ I programvezérelt, automatikusan működő, elektromágneses jelfogókból felépített, kettes számrendszerben dolgozó, digitális szá-