Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kozma László (1902-1983)

hez - már a harmincas években - csatasorba állította a műszaki tervezés legjobb szakembereit nem csak Amerikában, Angliában és Franciaországban, de a többi fenyegetett országban, így Belgiumban is. A kutató laboratóriumokban dolgozó fejlesztők a háborúra készültek. Amerikában Howard Aiken és Georg Stibitz hasonló feladatot kaptak, jelfogós számológépeket építettek, amikkel 1940-re készültek el. Kozma László feladata is elsőbbséget kapott minden más gyári munkával szemben, de Kozma még akkor sem sejtette, hogy a feladatának katonai jelentősége van. A gyári csatornákon már hallott arról, hogy az amerikai anyavállalatnál hasonló feladaton dolgoznak, de az amerikaiakkal a kapcsolatot nem tudta felvenni. A helyzet nem nagyon érthető, talán az amerikaiak nem akarták megkockáztatni, hogy a katonai terveik és titkaik - egy gyors német támadás esetén, ami be is következett - a németek kezébe kerüljenek. Kozma első számológépe gyorsan, már 1938 őszére elkészült, és így azonnal nekiláthatott egy második, gyorsabb berendezés tervezéséhez. Már az első gépe is tízes számrendszerben számolt, összeadni, kivonni és szorozni tudott, osztani nem. A gép egyik legfontosabb eleme egy 11 pontos léptető gép volt, ez a gép tárolta a számokat. Ez az első antwerpeni gépe egy-másfél másodperc alatt végzett el egy összeadást és 5-10 mp alatt egy szorzást attól függően, hogy hány számjegyből álló számokat kellett összeszoroznia. A gyár műszaki igazgatója már az első gépet egy sor szabadalommal védte meg, összesen 10 olyan európai (antwerpeni) Bell Telephone számítógépes szabadalom került bejegyzésre, amiben Kozma László egyedül, vagy társakkal szerepelt. A leggyakrabban feltüntetett társfeltalálók: W. Hatton, a gyár műszaki igazgatója, L.B. Haigh, a speciális kutatóosztály vezetője és J. Kruithof, a tervosztály Kozma első léptetőgépes antwerpeni számológépe